Amikor 1988-ban Dušan Ivković először ült az akkor még jugoszláv válogatott kispadjára a szöuli olimpiai játékok előkészületei kezdetén, abból a csapatból, amelyet a ma kezdődő szlovéniai Eb-re vezetett, csak hárman születtek meg. A kapitánysága 25. évfordulóját ünneplő Ivković, minden idők egyik legjobb és legsikeresebb európai kosárlabda edzője, egyrészt kényszerhelyzetben, mert egyesek sérülés miatt nem vállalhatták a játékot, mások pedig különféle okokra hivatkozva utasították vissza meghívót, hat újonccal próbálja meg, hogy még egyszer, legvalószínűbben utoljára, rácáfoljon a jóslatokra, felborítsa a papírformát és csodát tegyen az általa vezetett gárdával.
A 38. kosárlabda Eb-t, a másodikat, amelyen 24 válogatott szerepel, négy szlovéniai városban, Ljubljanában, Celjében, Jesenicén és Koperban rendezik meg. Hatos csoportokban indul a verseny, mindegyikből 3-3 jut a két nyolcaddöntős csoportoba, ezekből pedig a 4-4 legjobb indulhat a negyeddöntőben, amikor már kiesésre folyik a verseny, és a két legsikeresebb szeptember 22-én 21 órakor játszik az aranyéremért.
Az A csoport meccseit Ljubljanában tartják meg, a mai 1. fordulóban pedig Izrael–Nagy-Britannia (14.30), Belgium–Ukrajna (17.45) és Franciaország–Németország (21) a párosítás. A B csoport küzdelmeit Jesenicében rendezik. A nyolcaddöntőben ez a csoport továbbjutói az A csoport három legjobbjával alkot majd új hatost, az 1. fordulóban pedig a Lettország–Bosznia (14.30), Macedónia–Montenegró (17.45) és Litvánia–Szerbia (21) mérkőzéseket rendezik. A C csoport meccsei Celjében lesznek, és ott szerepel a házigazdák válogatottja, valamint a címvédő spanyolok. Az 1. forduló műsora: Grúzia–Lengyelország (14.30), Spanyolország–Horvátország (17.5), Szlovénia–Csehország (21). A koperi D csoport első napján a Törökország–Finnország (14.30), Görögország–Svédország (17.45) és Oroszország–Olaszország (21) párharcok nyitják a vesenyt.
Az eddigi 37 Eb-n a Szovjetunió 14, Jugoszlávia 8, Litvánia 3, Spanyolország, Olaszország és Görögország 2-2, Lettország, Csehszlovákia, Egyiptom, Magyarország, Németország és Oroszország 1-1 aranyérmet nyert. Az egykori Jugoszlávia ötször volt bajnok, kis Jugoszlávia háromszor diadalmaskodott, legutóbb 2001-ben, a Szerbia és Montegeró nevet viselő ország válogatottja nem állt dobogóra, Szerbia edig 2009-ben Lengyelországban ezüstérmes volt. Két évvel ezelőtt a litvániai Eb-n Szerbia a nyolcadik helyet szerezte meg. A volt Jugoszlávia terüestéről érmet még Horvátország tudott szerezni, hisz 1993-ban és 1995-ben egyformán a harmadik helyen végzett.
Mivel a csapatok zöme tartalékosan érkezett a kontinensbajnokságra, nehéz megjósolni az esélyeket. Legnagyobb esélyt mégis négy válogatottnak, Spanyolországnak, Litvániának, Görögországnak és Franciaországnak adhatunk, de oda kekll figyelni a tapasztalt török gárdára, és a mindig veszélyes házigazdákra. Aligha vitás, hogy a volt Jugoszlávia még egy utódállama sikeres lehetne, s e tekintetben Szerbiának, a két éve negyedik helyezett Macedóniának, Horvátországnak és Montenegrónak is hasonló esély adható. Az újoncokkal teletüzdelt, és az előkészületek során szolíd csapatmunkát mutató szerb csapat elsődleges célja túljutni a csoporton, s ha ez sikerül, az addigi meccsek és játékok alapján már további jóslatok és precízebb esélylatolgatások is lehetségesek lesznek.
Az Eb egyben selejtező is a jövő évi spanyolországi vb-re, ahova Szlovéniából a hat legjobb jut el, nem számítva természetesen a spanyol válogatottat, amely a rendező jogán indulhat.
A szerb válogatott kerete
Stefan Marković (194 cm, 1988)
Vasilije Micić (196 cm, 1994)
Nemanja Nedović (192 cm, 1991)
Bogdan Bogdanović (198 cm, 1992)
Danilo Anđušić (195 cm, 1991)
Nemanja Krstić (202 cm, 1993)
Nemanja Bjelica (209 cm, 1988)
Nikola Kalinić (202 cm, 1991)
Nenad Krstić (213 cm, 1983)
Raško Katić (208 cm, 1980)
Vladimir Štimac (208 cm, 1987)
Đorđe Gagić (210 cm, 1990)
