Tegnap délelőtt Telkiben mutatta be a Magyar Labdarúgó-szövetség a magyar válogatott új kapitányát, aki óriási meglepetésre az előzetes ígéretekkel ellentétben nem egy külföldi szakember, hanem az előző bajnoki idényben a Győrt bajnoki címig vezető Pintér Attila lett.
A rossz emlékű hollandiai 1:8 után lemondó Egervári Sándor utódjáról sok mindent mondtak a szövetségben, Csányi Sándor elnök pl. úgy fogalmazott a korábbi szövetségi kapitány távozása után, hogy mindenképpen külföldi edzőt szeretnének szerződtetni a nemzeti csapat kispadjára. Felmerült a jelöltek között a korábbi Videoton-edző, a portugál Paulo Sousa neve, de egyes források Dungát vagy éppen Sven-Göran Erikssont említették lehetséges utódként, a hírek szerint konkrét tárgyalások folytak a holland Fred Ruttennel és Bölöni Lászlóval is, de egyik szakemberrel sem sikerült megállapodni. Végül, mint a végeredményből is látszik, nem valamelyik külföldi edző, hanem a magyar Pintér Attila lett a befutó, aki edzőként a legsikeresebbek közé tartozik Magyarországon – bajnoki címet és szuperkupát nyert a Ferencvárossal és a Győrrel, kupagyőztes volt a Fradival és a Sopronnal.
Hogy miért pont rá esett a szövetség választása, azt az MLSZ honlapján egy terjedelmesebb indoklásban magyarázta meg a magyar szövetség. Most ebből idézünk: „Október közepén a vezetés első körben nem talált olyan fiatal, mégis már eredményekkel rendelkező hazai szakembert, aki ne töltött volna be akkor fontos tisztséget, vagy ne rendelkezett volna élő szerződéssel. Ezért a szövetség a szélesebb piacot jelentő külföldi szakemberek felé fordította figyelmét. Amint azt a szövetség vezetése többször, több formában is hangoztatta, az esetlegesen külföldi kapitány választásával a cél többlettudás »importálása« lett volna. Egyidejűleg: a magyar labdarúgás iránti alázatot, az utánpótlás-játékosok felkarolását is magában foglaló komplex szakmai munka behozatala. A magyar szövetségi kapitány pozíciója ma is vonzó munkakör, hiszen az MLSZ ezen időszakban mintegy húsz alkalmas, megfelelő tudással rendelkező szakemberrel került kapcsolatba. E folyamat során hamar beigazolódott az a félelem, hogy a jövőbeli csapat lehetséges tagjainak megismerésére, a remélt eredményesség elérésére minden külföldi edző hosszabb időt kért a szövetségtől. Ez a jelenlegi helyzetben nem fogadható el, amikor – talán két felkészülési mérkőzést követően – szeptemberben már a 2016-os Eb-kijutás küzdelmeire készen álló csapattal kell rendelkeznie Magyarországnak. Ez önmagában elegendő érv volt a visszakozásra, amire ráerősített, hogy a komoly, felkészült külföldi szakemberek javadalmazási igénye és az MLSZ fizetési hajlandósága között lényeges eltérés van. A szakemberek korrekt módon engedtek volna a Nyugat-Európában megszokottnak számító igényeikből, melyek erőfeszítések árán megfizethetőek lettek volna. Ugyanakkor a mai magyar labdarúgás gazdasági helyzetében a jogos erkölcsi elvárások mellett a szövetség nem írhat alá felelősen nagyobb összegű szerződést. Így az MLSZ vezetése visszatekintett a magyar szakemberek piacára, ekkor már azzal a gondolattal, hogy a szerződéssel rendelkező edzők között is válogat, és így került a figyelem előterébe a magyar labdarúgásban sikeres játékos- és még sikeresebb edzői karrierrel rendelkező szakember, Pintér Attila.”
Az új kapitány a kinevezése után úgy fogalmazott, tisztában van vele, mekkora felelősséggel járó feladatot vállalt el: „Tudom, hogy ez nagyon nagy felelősség. Eredményesek szeretnénk lenni, ehhez fegyelmezett játékosok kellenek, jó stratégia és óriási akarat. Mindenkinek nagyon nagy áldozatot kell hoznia annak érdekében, hogy a magyar labdarúgás újra sikeres legyen. Mindig győzni szeretek, és azt szeretem, ha a csapatom emelt fővel jöhet le a pályáról. Évek óta lehet látni, hogy egy egész ország áll a csapat mögött, egy szurkolótábor, amely mindent elkövetett a válogatott sikereiért, és ez a közönség megérdemelné, hogy újra sikeresek legyünk és kijussunk egy nagy tornára. Hiszem, hogy a magyar labdarúgásban rendelkezünk olyan játékosokkal, akik meg tudják ezt valósítani.”
NÉVJEGY
Név: Pintér Attila
Születési idő: 1966. május 7.
Születési hely: Salgótarján
Posztja játékoskorában: hátvéd
Klubjai játékosként: Ferencváros (1984–1989, 1990–1991), Germinal Beerschot (1990), BVSC (1991–1992), DAC (1992), Budafok (1992), Győr (1993–1994), Vasas (1995), Diósgyőr (1995–1996)
Válogatottbeli mérleg: 20 meccs/3 gól
Klubjai edzőként: Baja (1994), Sárvár (1997–1999), Celldömölk (2000–2002), Pápa (2002–2003), Sopron (2003, 2004–2005), Ferencváros (2003–2004), Vasas (2005–2006), Győr (2009–2011, 2012–2013).
Sikerei játékosként: magyar kupagyőztes (Ferencváros, 1991), kétszeres magyar bajnoki ezüstérmes (Ferencváros, 1988–1989, 1990–1991), ifjúsági Eb-győztes (a Szovjetunióban 1984-ben)
Sikerei edzőként: kétszeres magyar bajnok (Ferencváros, 2003–2004, Győr, 2012–2013), kétszeres magyar kupagyőztes (Ferencváros, 2004, Sopron, 2005), kétszeres magyar szuperkupagyőztes (Ferencváros, 2004, Győr, 2013)