Olaszország negyedik világbajnoki címét szerezte meg a németországi vb-n, amikor a döntőben 11-esekkel nyert Berlinben Franciaország ellen. A záró és tartósan maradandó kép az volt, amikor a vb legjobbjának kikiáltott francia Zinedine Zidane lefejelte Marco Materazzit, és ezért piros lapot kapott, a csapatteljesítmények között pedig figyelmet érdemel, hogy az olasz csapat vb-góljait tíz különböző játékos lőtte. A gólkirály Miroslav Klose találatai is hozzásegítették a vendéglátókat a bronzéremhez, s mindent összevetve a vb karneváli hangulatban telt, és a labdarúgás nagy népszerűségének újabb fényes bizonyítéka lett.
A selejtező immár hagyományos módon tömeges és izgalmas volt. S amíg az amerikai kontinensen, mind északon, mind délen, ugyanazok a válogatottak harcolták ki a vb-részvételi jogot, mint négy évvel korábban, Afrikában négy új név szerzett bemutatkozási jogot, Ausztrália ezúttal legyőzte Uruguayt a pótselejtezőn, ami Trinidad és Tobagónak is sikerült Bahreinnel szemben. Európában igazi csodák nem történtek, önállósulásuk óta pedig három ország, Csehország, Ukrajna és Szerbia-Montenegró először jutott ki a vb-re. Szerbia-Montenegró veretlenül, csak egy kapott góllal jutott túl a csoporton, és megelőzte a spanyolokat, akik azután Szlovákiát ütötték ki a rájátszásban. Magyarország húsz év után sem szerzett vb-vízumot, amitől tulajdonképpen nagyon távol járt, hisz a csoportjában csak negyedik lett Horvátország, Svédország és Bulgária mögött.
Az olasz válogatottat a Juventusszal sikereket halmozó Macello Lippi irányította, a válogatotton belüli jó hangulatot pedig az otthoni fogadási botrány sem tudta elrontani. A csapat erejét bizonyította, hogy a 23 játékos közül 21 pályára is lépett. Mint általában, most is a védelem járt elöl, fő oszlopai pedig Gianluigi Buffon kapus és Fabio Cannavaro csapatkapitány voltak. Az olasz csapatban Andrea Pirlo jelképezte a selyem finomságát, Gennaro Gattuso pedig az acél keménységét. A képet Zambrotta és Grosso hátvédek tették teljessé. Utóbbi eredményességével is kitűnt, hisz a németek elleni elődöntőben övé volt a győztes találat, a döntő tizenegyes-sorozatában pedig ő lőtte az ünneplést kiváltó utolsót. Nem csoda így, hogy az olasz csapat mindössze két gólt kapott az egy hónapos torna során. Ebből az egyik öngól volt, a másik pedig 11-es. Érdekes, hogy három kudarc után ez volt az olasz válogatott első győzelme a már-már elátkozottnak nevezett fehér pontról. Jürgen Klinsmann vezetésével a fiatal német válogatott eltekintett a hagyományos gépies játéktól, és szemre tetszetőset produkált, a 33 éves Zinedine Zidane pedig, nem számítva az utolsó napi botrányt, felidézte a nyolc évvel korábbi francia erőt, hisz a válogatottjuk többek között a spanyolokat és a brazilokat is verve menetelt a döntőig. A fiatal Cristiano Ronaldo a portugálok 1966-os sikerét elevenítette fel, kapitányuk, Scolari pedig csaknem megismételte a négy évvel korábbit, amikor Brazíliával volt döntős.
A németországi volt a negyedik vb az 1934-essel, az 1966-ossal és az 1982-essel együtt, amelyben az elődöntőben csak európaiak számára volt hely. Ami nem jelenti, hogy a többiek nagyon leszerepeltek. Ecuador például bejutott a nyolcaddöntőbe, Trinidad és Tobago kiharcolt egy döntetlent a svédekkel szemben, Elefántcsontpart legyőzte Szerbia-Montenegrót, Angola két döntetlent játszott a csoportban, Ghána a cseheket, Ausztrália a horvátokat megelőzve jutott a 16 közé, Dél-Korea a harmadik meccsen, a Svájc elleni vereséggel maradt le a második körről, Argentína pedig, mielőtt a negyeddöntőben 11-esekkel veszített a németek ellen, jó formát mutatott, Szerbia-Montenegrót pedig 6:0 arányban iskolázta le. Arról a meccsről emlékezetes maradt Esteban Cambiasso gólja, amikor 24 passzból álló akció végén talált be Dragoslav Jevrić kapus mögé. Hívatlanként csak Ukrajna jutott a negyeddöntőbe, de ott simán, 3:0-ra veszített Olaszország ellen. A nyolc között még Henry góljával a franciák a brazilokat verték, a portugálok viszont Angliát és a németek is az argentinokat csak 11-esekkel búcsúztatták. Az elődöntőben 11-esek voltak kilátásban a német–olaszon is, ám a 119. percben Grosso, a 120.-ban pedig Del Piero talált be. A másik meccsen a franciáknak újra egyetlen gól is elég volt, amelyet büntetőből Zidane lőtt a portugálok kapujába. A kiábrándult luzitánok a bronzmeccset is elveszítették. A döntőben Zidane és Materazzi voltak eredményesek, mielőtt elkezdődött volna forogni a büntetők serlegről döntő rulettkereke.
A XVIII. vb névjegye
Helyszín: Németország
Időpont: 2006. június 9. – július 9.
Részt vevő csapat: 32
Mérkőzések száma: 64
Helyezések: 1. Olaszország, 2. Franciaország, 3. Németország, 4. Portugália
A döntő: Olaszország–Franciaország 1:1 – tizenegyesekkel 5:3
Gólkirály: Miroslav Klose (Németország) 5
Gólok száma: 147 (2,3 átlag)
Nézők száma: 3 359 439 (52 491 átlag)
