A szerbiai labdarúgás újabb botrányba keveredett. Mintha az összes eddigi nem lett volna bőven elég, kedden este Belgrádban, soha nem tapasztalt bizarr módon, megszakadt az albánok elleni Eb-selejtező. Tekintettel arra, hogy a vendéglátó mindig felelős a rendezési mulasztásokért, valószínű az UEFA büntetése, melyek közül a hivatalos eredmény lehetne az egyik legkellemetlenebb, mert a válogatottat máris hátrányos helyzetbe sodorná a 2016-os zárótornáért való versenyfutásban.
Amikor az Eb-selejtező csoportjainak sorsolását megejtették, már akkor elhangzott, hogy az Albánia elleni meccsek biztonsági szempontból kockázatosak lehetnek. Egyrészt a két szövetség feladata lett volna, másrészt a biztonsági szerveké, hogy megakadályozzák a lehetséges problémákat. A jelek szerint a szerb szövetség és a rendőrség sem végezte el a feladatot elég körültekintően. Habár előrelátható volt valamilyen rendbontás, a stadionba ezúttal is sok mindent be lehetett vinni, ami nem kívánt esetekben a rendbontók hasznát szolgálhatja. Nemcsak a sok tűzszerszámot és egyéb bedobálható tárgyakat, hanem a stadion felett megjelenhetett egy távirányított minihelikopter is, mint kiderült, nem biztonsági kamerával, és szerencsére nem valami veszélyes fegyverrel vagy robbanószerrel felszerelve, hanem a Nagy-Albánia zászlajával. Még mindig talány, hogy a stadionon kívülről vagy bentről irányították-e, és ha nem is jelentett közvetlen veszélyt például a páholyban ülő Nikolić elnökre nézve, komoly politikai provokációnak nagyon is megfelelt. Így értékelt Ivica Dačić külügyminiszter is, hozzáfűzve, hogy Szerbia semmiért sem felelős, és hogy furcsa, miszerint a provokáció főszereplője az albán miniszterelnök fivére, aki vendégként ült a díszpáholyban. Hozzátennénk, ha ez utóbbi igaz, amit az érintett erősen cáfol, s különben is kérdéses, hogyan lehet az erősen biztosított páholyban észrevétlenül repülőalkalmatosságot irányítani, kimondottan érdekes, hogy a belgrádi rendőrségnek rövid időn belül immár a harmadik politikus fivérével adódik gondja, és semmit sem tehet, mert az sem jó, ha erélyesen fellép, és az sem, ha nem.
Több más hazai politikus is ugyanebben a hangnemben nyilatkozott, s minden felelősséget a vendégekre hárított, míg a biztonsági szakértők egyetértenek abban, hogy a hazai szervek csúnya mulasztásáról van szó, és az egészet kapcsolatba hozzák a mai felszabadulásnapi felvonulással és Putyin orosz elnök idelátogatásával is. Udovičić sportminiszter tovább megy, és a szélsőséges erőket is említi, a Nagy-Albániát mint szélsőséges provokációt jelöli meg, valószínűleg figyelmen kívül hagyva, hogy e vidéken más nagy államnak is voltak szószólói.
Felvetődik továbbá a kérdés: ha provokáció történt, mért kell annak azonnal felülni? Aki tehát provokált, vagy jól tudta, milyen lesz a reakció, vagy feltételezte, hogy mi történhet, és nem hibázott.
Kérdés, hogy miért vitték el magukkal az albán focisták a minihelikoptert, és miért nem akarták átadni, amikor bizonyítékként követelték tőlük. Ha ugyanis a rendőrség behatolhatott a díszpáholyba, és joga volt kifaggatni a VIP (nagyon fontos személy) vendéget, miért nem mehetett be az öltözőbe is? Persze, ez nem igazán fontos, mert a helikopterrel éppenséggel semmit sem lehet bizonyítani, sokkal fontosabb kérdés, hogy ki és honnan irányította.
Az sem volt értelmes cselekedet, amikor az egyik szerbiai focista rángatta le a zászlót a helikopterrel együtt. Az semmiképpen sem az ő dolga volt, hanem a biztonságiaké, akik viszont nem reagáltak, és akik kezéből az albán focisták biztosan nem szaggatták volna ki. Így a focisták összeverekedtek, s egy, a pályára befutó szurkoló megütött egy vendégjátékost is.
A B92 szerint a pályára behatolt szurkolók között ott volt Ivan Bogdanov törzsszurkoló (a szurkolói behatolás a legfontosabb tényező a várható büntetés esetében), akit a 2010-es genovai rendbontás tett híressé. Választ vár az a kérdés is, egyáltalán hogyan lehetett ott az illető a kockázatos meccsen a stadionban?
Sok egyéb kérdésről sem mondhatunk véleményt, és nem sokat állíthatunk, mert a közszolgálati tv is leszerepelt. Kinek az ötlete volt ugyanis, hogy a botrányos eset pillanatában azonnal levették a képet, és csak egy távoli stadionpanorámát láthattunk? Miért titkolózott a RTS, ha már a szlogenje szerint jogunk van mindent tudni? A fővárosi tv-nek exkluzív közvetítési joga volt, s ha már fizetett érte, a stadion sok más pontján is embere lehetett volna. Még az alagútban is, persze, ha egyáltalán cél a nézők tájékoztatása. Azután a kommentátori állásra sem jött el hozzájuk senki a szövetség vagy a biztonsági szervek soraiból. Vagy egyórás találgatásnak, valamint a vágyakat és az erős öncenzúrát tükröző álhírek terjesztésének lehettünk fültanúi.
Azt sem tudni, hogy voltak-e végül a stadionban albán szurkolók. Egyes belgrádi médiumok szerint igen, és titokban buzdították kedvenceiket. Arra persze nincs magyarázat, hogyan lehet focimeccsen titokban szurkolni.
