A 20 éven aluliakból álló magyar válogatott úgy utazott el az egyiptomi világbajnokságra, hogy a közvélemény, a vezetőség és a játékosok is hittek benne, hogy az U20-as vb-n végre ez a csapat megmutatja majd, mire képes a magyar, s az afrikai országban megmutatkozik a több éven át tartó komoly munka a klubok utánpótlás-szakosztályaiban és a labdarúgó-akadémiákban. A kezdet rémálomszerű volt, ugyanis a csoportban legkevésbé ismert Honduras egy méretes zakót „adott” a válogatottat csak pár héttel a vb előtt átvett Egervári Sándornak és csapatának.
A 3:0-s vereség és az, hogy a magyarországi tájékoztatási eszközök azonnal nekiestek az együttesnek, letámadták őket (sok újságban a Nem csak a húszéveseké a világ volt a cím…), talán még jól is jött, hiszen a pofon idejében érkezett. A csoportból való továbbjutáshoz nem fért kétség, s ezúttal a Fortuna is a magyarok mellé állt, ugyanis a súlyos vereség ellenére csoportelsőként jutottak a nyolcaddöntőbe.
A magyar U20-as válogatott sikersorozata valójában itt kezdődött, ugyanis a csehek a hosszabbításban 2:1-es vezetésre tettek szert, de Németh Krisztiánéknak sikerült egyenlíteniük, s a tizenegyespárbaj végén már ők örülhettek. A magyar együttes kétszer is vezetett az olaszok ellen a negyeddöntőben, de az azzurik először úgy egyenlítettek, hogy kettős emberhátrányban voltak, másodszor pedig egy emberrel voltak kevesebben. És ami furcsa volt, amihez nem szoktunk hozzá, a magyar csapat játékosait ezek a dolgok nem törték össze, hanem a 115. percben újabb gólt lőttek, amire már nem érkezett válasz, így Magyarország 3:2-re nyert Olaszország ellen, és bejutott az elődöntőbe. A Ghána ellen átaludt első félidő után a második játékrészben többször is felcsillant a remény az egyenlítésre, de végül az első félidőben összeszedett kétgólos hátrányt nem sikerült ledolgozniuk Komanéknak. A bronzéremért Costa Rica következett, s a fociban oly sokszor emlegetett igazság – a kihagyott helyzetek megbosszulják magukat – ezúttal is igaznak bizonyult. Sokkal jobb volt a magyar együttes, ám a 81. percben mégis a Costa Rica-iak jutottak vezetéshez. De a magyar válogatott fizikai és mentális ereje ismét kifejezésre jutott, hiszen a ráadás első percében Koman Vladimir értékesítette a büntetőt, ami után rögtön következhetett a tizenegyespárbaj. A közép-amerikaiak egyszer sem tudtak Gulácsi Péter kapujába találni, így a magyar kapus tizenegyesölő hős, a magyar csapat pedig bronzérmes lett.
Az Egervári Sándorral készült interjúm első öt percében a Honduras elleni vereség és a magyar sajtóban megjelent negatív írások voltak a fő beszédtémák. Az utánpótlás-válogatott szövetségi edzője kicsit tréfásan, kicsit komolyan szóvá is tette, hogy: „kezdem magam kellemetlenül érezni, hiszen egy világraszóló sikert értünk el, mi pedig már vagy öt perce csak a rosszról, csak a negatívumokról beszélünk”. Megnyugtattam, hogy nem kell idegeskednie, most következnek a pozitív élmények (és a miatt a mondatom miatt kénytelen voltam átugrani a Ghána elleni első félidővel kapcsolatos kérdéseimet…). Egervári nagyon boldog volt, hogy a határon túl is sokan követték a magyar együttes mérkőzéseit, s elmondta, hogy a végén már érezték a fiúk, hogy egy nemzet szurkol nekik. Nem csoda, hiszen a magyar focit kedvelők már nagyon ki voltak éhezve a sikerre. Csak vissza kell emlékezni, hogy a Debrecennek a Bajnokok Ligája csoportkörébe való bejutásakor és az utána következő három hazai mérkőzésen is megtelt a Puskás Ferenc Stadion, és ugyanez a létesítmény akkor is tele volt nézővel, amikor a magyar felnőttválogatott előtt egy minimális reménysugár mutatkozott arra, hogy a csapat második legyen a világbajnoki selejtezős csoportjában. A magyar fociszurkolók és a magyar csapat álmai váltak azzal valóra, hogy a válogatott egy világbajnokságon harmadik lett. A siker óriási volt, s még mindig az, hiszen ezt az érmet már senki nem tudja elvenni az U20-as gárdától, és azt sem, hogy a 20 évesek között, ha a világbajnokság végeredményét nézzük, az ókontinensen nincs jobb együttes a magyar válogatottnál!
Egy dolgot azonban nem szabad elfelejteni. Azok a fiatalok, akik külföldön játszanak, még csak nagyon nehezen tudnak bekerülni a kezdőcsapatba, s még hosszú és rögös út áll előttük, hogy oszlopos tagjai legyenek egy olasz első vagy második ligás középcsapatnak. Erre figyelmeztetett Vörösbaranyi József, a Stars&Friends menedzseriroda vezetője is, aki még idejében szólt, hogy a csapat tagjainak továbbra is a földön kell járniuk, keményen kell dolgozniuk, s akkor majd, néhány év múlva, a felnőttek között is képesek lesznek megállni a helyüket.
Az U20-as válogatott sikere nagy lökést adott az egy évvel idősebbeknek is, főleg azért, mert a 23-as keretben 13 olyan játékos szerepelt, aki helyet kapott a szeptember–októberi egyiptomi U20-as világbajnokságon bronzérmes csapatban. Az U21-esek Győrben 2:0-ra nyertek Olaszország ellen a 2011-es dániai Európa-bajnokság selejtezőjében. A válogatott így négy mérkőzésből kilenc pontot gyűjtött: a csoportelső Walesnek hat meccsből tizenhárom, a csoportharmadik olaszoknak öt találkozóból hét pontjuk van. Egervári Sándor válogatottja jó eséllyel pályázik az első vagy a második (a tíz csoportból a négy legjobb), továbbjutást jelentő hely megszerzésére. A magyar csapatnak van még egy Olaszország (idegenben), két Bosznia-Hercegovina és egy Wales (hazai) elleni mérkőzése. Utána pedig reméljük, hogy a pótselejtezőben egy olyan ellenfél következik, amely megtapasztalja a magyar utánpótlás válogatott csehek és olaszok által már megismert erejét.
Az U20-asok már elkezdték, a 21 éveseknek már „csak” folytatni kell. Bízunk benne, hogy így lesz, s akkor nekünk már csak annyi lesz a dolgunk, hogy a győzelmek után, mint a több ezer részből álló teleregények végére, odaírjuk: folyt. köv.
