– Köszönöm, jól vagyok! Bár én csak egy számítógépes program vagyok, nem vagyok érző lény, de mindig készen állok arra, hogy válaszoljak a kérdésekre vagy segítsek bármilyen problémában, amennyire csak tudok. Önnek miben segíthetek ma? – válaszol az általam poénból feltett „Hogy vagy?” kérdésre a ChatGPT, avagy a széles nyilvánosság számára elérhetővé tett online mesterségesintelligencia-rendszer. A program az egyszerű kérdéskörök után még a tudomány területére is elkalauzolja kíváncsi szellemem, s bár néhányszor hibázik, az esetek többségében pontos válaszokat kapok. A szoftverrel való éjszakai társalgás során teljesen úgy érzem magam, mintha J. K. Rowling varázslóvilágába csöppentem volna. Mintha – Harry Potterhez hasonlóan – én is Tom Rowle Denem ördögi naplójával beszélgetnék a Griffendél klubhelyiségében. A könyv főhősének naivitásából tanulva azonban bennem felmerül a kérdés: biztos olyan nagyszerű ez a lehetőség, mint amilyennek első ránézésre tűnik?
Tény: a fejlesztés lehetséges társadalmi hatásait még nem ismerjük, ahogy a szoftver fejlődésének lehetséges ütemét, végpontját sem. A terület szakértői között nincs egyetértés abban, hogy a ma ismert vagy a jelen ismereteinkkel prognosztizálható jövőbeli program hosszú távon előnyös vagy inkább hátrányos az emberi civilizáció számára. A szoftver még gyerekcipőben van ahhoz, hogy hosszú távú következtetéseket vonjunk le a működéséről, ám tény: az általa megnyílt lehetőségek tárháza végső soron segítheti is magát az alkotói folyamatot, legyen szó bármely területről. Igaz, a lehetőség veszélyeket is tartogat magában: az emberi alkotásokat a mesterséges intelligencia tönkre is teheti. A világ egyik legnagyobb online piacán már ellepték a könyvespolcokat a mesterséges intelligencia szerzeményei. A ChatGPT által készített művek között van verseskötet, illusztrált mesekönyv vagy magát a szoftver használatát ismertető kötet. A leggyakoribb témák közé tartoznak a fogyókúrás tanácsok, gyors pénzszerzési lehetőségek vagy a receptek. A ChatGPT emellett tud zenét írni, szinte bármilyen programot megír az informatikusoknak, festményt fest helyettünk, házit, dolgozatot ír a diákoknak, és még sorolhatnánk. A tudósok szerint a mesterséges intelligencia fejlődésével civilizációnk egyre közelebb kerül ahhoz a ponthoz, amikor már elveszíti a gépek fölött a kontrollt, és egy teljesen újfajta, már-már sci-fi-szerű ember-gép reláció jön létre: emberek helyett akár gépek által manipulált világba is csöppenhetünk. Ezen elmélet hívői azt vallják, hogy az algoritmusok ilyen szintű használata teljes mértékben tönkreteheti ma ismert civilizációnkat, hiábavalóvá teheti az emberi létet, a mainál szélesebb mértékű elbutuláshoz, elmagányosodáshoz vezethet. Ezen végkifejlet szerint tehát a mesterséges intelligenciát használó társadalmakból – hasonlóan Tom Denem naplójához – szépen lassan távozik a lélek, majd az élet.
Bár tudjuk, hogy a Google keresőmotor kifejlesztésénél is hasonló vészjelzések jelentek meg a tudományos szférában, azért talán valóban érdemes lenne fenntartásokkal fejleszteni a szoftvert. De mit mond erről a jelenségről modern világunk elvarázsolt naplója? A ChatGPT szerint „a technológiai fejlődés továbbra is számottevő mértékben fogja befolyásolni a gazdaságot, a társadalmat és az életmódot. Valószínűleg az automatizáció és a mesterséges intelligencia elterjedése sok munkahelyet fog eltüntetni”. Elképzelhető, hogy egy adott szerző egyedi stilisztikai elemeit, gondolatmenetét imitálva is tudunk majd különböző műveket készíteni? Lehetséges, hogy a jövőben már nem én fogom írni a publicisztikáimat? Ez lenne hát a szép új jövő?
