A Szenttamáson élő szép húsvéti hagyományról már a múlt század harmincas éveitől vannak feljegyzések, amelyeket kisebb-nagyobb megszakításokkal a mai napig megtartották. Az utóbbi években néhány vajdasági településen is átvették. A Krisztus-katonák a szentsírnál a nagypénteki sírbatételtől a feltámadásig szolgálnak. Az idén nyolc fiatal legény, kettesével kivont karddal, vigyázzban, egymással szembefordulva őrzi a sírt, amely másfél órás váltásokkal szombaton az esti feltámadási szentmiséig tart. Húsvétvasárnap ugyancsak ünnepélyesebbé teszik az esti szentmisét.
Majoros Ferenc egykori Krisztus-katona elmondta, annak idején ő is kivont karddal vigyázta a szent sírt, akárcsak édesapja és nagyapja. Régi fényképek és dokumentumok alapján bizonyítható, hogy ez a húsvéti szokás a két világháború között már élt Szenttamáson, és generációról generációra szállt.
− A fiatal fiúk tanítását 1999-ben vettem át, és egészen 2007-ig sikerült minden évben megszervezni a sír őrzését. Utána egy újabb szünet következett, míg 2015-ben Bergel Ákos felkért, hogy kezdjük el újra a katonák betanítását. Igen nehezen indult újra az egész, de a Vajdasági Népek és Nemzetiségek Hagyományápoló Klubjának segítségével folyamatosan sikerült megoldani az öltözéket, a csizmák és kucsmák beszerzését, a klub tagjai pedig segítenek a kucsmák díszítésénél is. Valamikor a Krisztus-katonák nagykorú legények voltak, manapság viszont túlnyomórészt középiskolások, ami ugyancsak bonyolítja a betanítást, hiszen többségük ingázó diák, emiatt nehezen lehet összehangolni a próbákat. Szerencsére egy fiú kivételével mindannyian több éve itt vannak, ezért a bevonulást, őrségváltást, tisztelgést stb. csak párszor ismételjük át, hiszen mindannyian tudják mi a feladatuk – mondta Majoros Ferenc.
Hozzátette, fontos, hogy fennmaradjon ez a szenttamási hagyomány, ameddig csak lehet és ameddig lesz, aki továbbviszi.
Nyitókép: (Paraczky László felvétele)