Az áprilisi kimondottan meleg időszakot követően az időjárási viszonyok kedvezően alakultak, a szenttamási határban szépen fejlődik a búza, és kikelt az összes többi optimális időben elvetett növény is. Pajdl Zsuzsanna agronómus, a szenttamási Pionir birtok igazgatója elmondta, szépen fejlődnek a növények, de a növényvédelem szempontjából fontos időszak még csak igazán most kezdődik.
− Az idén térségünkben mindössze 100 liter csapadék hullott, ami nagyon kevés. Azok jártak jól, akik időben elkezdték a vetést, vagyis amíg olyan 4-5 cm mélységben volt nedvesség a földben. Több napon át erős szél fújt, ami hamar kiszárította a felszíni réteget, ráadásul nagyon meleg is volt. Ez a hirtelen érkezett meleg hullám teljesen megzavarta a kalászosok fejlődését, a vegetáció 2-3 héttel megrövidült. Szerintem az árpát már május végén vághatják a kombájnok. A búza fuzárium elleni permetezését az idén sokkal előbb, április végén el kellett végezni, ez korábban májusban történt. Nem volt rendes tél sem, az enyhe időjárás miatt pedig elszaporodtak a rágcsálók a határban. Mindent összegezve, a kalászosoknál már most eltekinthetünk a rekordhozamtól, és örülhetünk, ha egy szolid átlagtermést sikerül leszedni.
Az idén viszonylag sok cukorrépát is vetettek a szenttamási határban. Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy ahol a mag még március elején a földbe került, a kelések szépek, egyenletesek. Ahol később vetették, ott bizony vannak olyan részei a parcellának, ahol szép a répa, de olyan is, ahol még nagyon kicsi, vagy ki sem kelt. Itt is érezhető, nem volt rendes fagy a télen, a föld nem fagyott szét kellőképp, a vetéselőkészítő gépek pedig hatalmas rögöket emeltek ki. Korábban, ezek ilyentájban már porhanyóssá váltak, szétestek, most viszont szinte mindenütt gépekkel kellett szétdolgozni azokat, mert a föld felszíne nem volt sima és egyenletes – magyarázta az agronómus.
Kiemelte, ahhoz képest, hogy kevés csapadék volt az idén, mindig kaptunk valamennyi esőt, aminek köszönhetően kibújtak a növények. Sajnos, a gaz is megjelent, a fenyércirok például több helyen magasabb, mint a kultúrnövény.
− Az idén sem vált be mindenütt a vetés utáni és kelés előtti időszakban elvégzett permetezés. Sokan a totális gyomirtót is belekeverték a szerbe, hogy felszámolják a már kikelt gazokat. Ám az időjárás itt is közbeszólt, s a permetezés nem mindig sikerült, mert a növényvédő szerek nem igazán hatékonyak a hirtelen hőmérséklet ingadozás esetén. Tapasztaltuk, hogy volt olyan nap, amikor 10 fokot mértünk, két nappal később pedig már 25-26 fokot. Ugyanez érvényes fordítva is. Látok nagyon szép kukorica, szója és napraforgó-parcellákat, ahol jól sikerült az említett permetezés, de megjegyzem, csak ott, ahol rövid időn belül eső áztatta a földet – mutatott rá a szakember.
Pajdl Zsuzsanna elmondta azt is, a szenttamási határban egyre többen vetnek napraforgót, mégpedig a szója kárára. A napraforgó jobban tűri a szárazságot, mélyebbre hatol a gyökere, és nem támadják annyira a betegségek, mint a szóját. Sok napraforgó és kukorica van a határban. A gazdák különböző kultúrákkal próbálkoznak. A befektetések nagyok, ezt tetézi az említett rágcsálóinvázió is. A parcellákat többször is át kellett járni, folyamatosan követni a változásokat. Ez mind pénzbe kerül. A búzánál két vegyszeres kezelés kell tavasszal, és akkor még nem beszéltünk az üzemanyagról, a vetőmagról és a műtrágyáról. A felvásárlási árak pedig – ahogyan azt megszokhattuk − alacsonyak.
Nyitókép: Pajdl Zsuzsanna, a Pionir birtok igazgatója (Fotó: Paraczky László)