Példamutató közösség a szórványban

Felgyorsult világunkban egyre kevesebb idő marad az egymásra figyelésre. Kúlán a szórványnak számító, magyar közösség már évekkel ezelőtt rájött arra, hogy a megmaradás és az identitásmegőrzés közös erővel sokkal könnyebb.

Valka Károly, a község alpolgármestere szerint kulcsfontosságú az ottani magyarság számára az, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség tagjai a hatalmi koalíció részét képezik, hiszen ott vannak a döntések meghozatalánál.
− Az alpolgármesteri hely mellett két képviselőnk van a képviselő-testületben, és egy tagunk van a községi tanácsban, emellett pedig egy-egy képviselőnk van a Magyar Nemzeti Tanácsban és a tartományi képviselőházban. Tehát elmondhatjuk azt, hogy Kúlától Szabadkáig, Szabadkától Újvidékig vannak olyan kúlaiak, akik részt tudnak venni a hatalom gyakorlásában. Ez jól jön a helybeli magyaroknak – magyarázta Valka Károly.

Kiemelt jelentőségűnek tartja azt, amikor egy közösség együttműködik az egyházzal, az iskolával és a kultúregyesülettel, mert akkor a közösség életképes marad. Kúlán ezek a kapcsolatok nagyon jók. 
– Nagyon fontos, hogy gyermekeink anyanyelven kommunikáljanak a napköziben, tanuljanak magyarul az óvodában, hiszen ezzel, valamint a diákbusz-programnak köszönhetően – amely segítségével naponta utaztatjuk a magyar tannyelven tanuló diákokat – biztosított a folyamatos, magyar tannyelvű oktatás megmaradása. A Petőfi Brigád Általános Iskolában folyamatosak a beruházások, évről évre történnek különböző fejlesztések. A nyílászárók kétharmadát sikerült lecserélni, felújítottuk a sportcsarnokot, új tetőt kapott a régi épületszárny, ugyanakkor tervben van a fennmaradt részen a nyílászárók cseréjének folytatása, valamint a földszinten és az emeleten a vizesgócok felújítása. Mindez csaknem 6 millió dinárba kerül. Ki kell emelni, hogy a Magyar Nemzeti Tanács számára az iskola kiemelt jelentőségű, ezért onnan is kapunk támogatásokat. Ebben az épületben működik a magyar tannyelvű óvoda, két évvel ezelőtt pedig megnyílt a magyar–szerb tannyelvű napközi is, ami korábban Kúla községben nem volt – magyarázta az alpolgármester.

Elmondása szerint az utóbbi években közel 200 ezer euró értékben történtek beruházások a plébánián és a Szent György római katolikus templomban, ami egyúttal a környék legszebb temploma, és az itteni, magyar közösség egyik tartópillére. Megoldották a templom körülkerítését, itt kapott helyet a Szentháromság-szobor, a város szívében pedig tavaly leleplezték Petőfi Sándor mellszobrát. Néhány évvel ezelőtt sikerült bekeríteni a temetőket, folyamatos a katolikus temető karbantartása, tervben van a térfigyelő kamerák beszerzése és felszerelése stb.

Ami a községi fejlesztéseket és a gazdaságot illeti, az ipari övezetben minden telek elkelt és kiépült a gyárak működéséhez szükséges infrastruktúra is. Jelenleg ebben az övezetben több száz kúlai dolgozik és biztosít megélhetést magának és családjának.

Vállalkozókkal beszélgettünk

Füstös Sándor, kúlai termelő a középiskola befejezése után a szüleitől vette át a mezőgazdaságot, azóta csinálja, emellett vállalkozást is indított, mezőgazdasági felszerelést gyárt.
− A földek java része, közel 80 százaléka az ún. felső, a többi pedig az alsó határban van. Növénytermesztéssel foglalkozok, ezen belül pedig a búza, kukorica, napraforgó, szója és olajrepce termelésével. A termést már huzamosabb ideje a Polja szövetkezetnek adom át. Emellett idehaza, a műhelyekben három alkalmazottal különböző eszközöket készítünk, főleg a téli időszakban, amikor a határban nincs munka. A Prosperitati Alapítvány támogatásával sikerült vásárolni egy korszerű hegesztőgépet és egy homokfúvó gépet, amely segítségével festés előtt megtisztíthatom a fémtárgyakat, így a festés jobb, mint előtisztítás nélkül. Főleg talajelőkészítőt, grubert, talajlazítót és átrakodó pótkocsikat gyártunk, kizárólag rendelésre dolgozunk – mondta Sándor.

Futó Dénes, hat évvel ezelőtt döntött úgy, hogy saját vállalkozást indít. Végzettségét tekintve villanyszerelő, korábban három munkahelyen is dolgozott, de nemcsak a szakmájában, hanem hegesztőként, nyomdászként és programozóként is, és közben úgy érezte, hogy nem fizetik meg a tudását.
− Sokszor elküldtek külföldre, a hosszú utazásokat követően egy emberként hegesztettem, villanyt szereltem és programoztam. Éppen ezért 2019-ben elindítottam egy saját vállalkozást. Két kisebb géppel kezdtem, fémszerkezetek gyártásával és fűtésszereléssel foglalkozok. Ez alatt elsősorban kapuk és kerítések gyártását, és a csarnokok fémből készült tetőszerkezetét kell érteni, ugyanakkor kisebb-nagyobb kazánok, valamint pellet égőfejek részeit is gyártom. Az indulás nehéz volt, most is nehéz, mert lépést kell tartani a konkurenciával, ugyanakkor fejlődni is szeretnék – mondta Futó Dénes.

Közben elmagyarázta, hogy a vállalkozás tulajdonképpen a Prosperitati Alapítványnak köszönhető, hiszen 2018-ban jelent meg az a startup-pályázat, amely a vállalkozni akarók számára biztosított indulási tőkét.
− Az akkor megnyert pályázaton vásároltam meg két gépet, az egyik a fémcsövek hajlítására szolgál, a másik pedig hengerítő. Legutóbb ismét eszközbeszerzésre, egy CNC-plazmavágó gépre pályáztam. Majd elválik, hogy sikerül-e, de ha bejön, akkor eldől, hogy milyen irányba lehet továbbfejleszteni a vállalkozást. Amennyiben sikerül, akkor tudok bővülni és további munkaerőt alkalmazni – mondta Futó Dénes.

A második otthon

Az 1868-ban megalakult Népkör Magyar Művelődési Központ épülete a kúlai magyarság második otthona is, hiszen itt futnak össze a szálak, a különböző csoportok itt tartják a próbákat, a különböző rendezvényeket és közösen örülnek az ünnepeknek. 
Hugyik Karolina, a Népkör kulturális tanácsának elnöke elmondta, jelenleg négy magyar tánccsoport működik itt. 
− Az Aprócskák csoport az óvodásokat illetve a 3 évnél idősebb gyerekeket öleli fel, ők énekes-táncos foglalkozásokon keresztül ismerkednek népi kultúránkkal, átlagban 15-en vannak, de alkalmanként változik ez a szám.
A Mocorgók tavaly alakultak tánccsoporttá és az Aprócskákból nőttek ki, jelenleg 17-en vannak, alsós korosztályról van szó, rábaközi táncokat és játékokat sajátítanak el. Az idén először vettek részt a szemléken, a Kőketáncon ezüst minősítéssel jutalmazta őket a szakmai zsűri.

A Százszorszép tánccsoport a felsős diákok csoportja, pillanatnyilag 9-en vannak, ők moldvai és tyukodi táncokat tanultak az idén. Vannak köztük szólótáncosok is, Afity Laura, Futó Dóra és Futó Dávid, mindhárman arany minősítést kaptak a szabadkai szólótáncversenyen, a csoport pedig a moldvai táncukkal szintén arany minősítésben részesült a Kőketáncon. Mindkét csoport hetente kétszer próbál.

A Napraforgó tánccsoport ifjúsági csoporttá cseperedett, ők hétvégente tudnak találkozni. Az idén ritkábban próbáltak, mint korábban, de bízunk benne, hogy ősztől már hetente összejöhetnek. Közülük Vojcsena Patrícia, Bajai Leon és Hugyik Sára vettek részt szólótáncversenyen, valamint felléptek Kalocsán a Pünkösdi Népművészeti Fesztiválon – mondta Karolina, aki a csoportok vezetésében Vendel Barbarával és Turza Szabolccsal vesz részt. A koreográfusok Szakál Nikolett és Szakács Tamás.

A korszerűen berendezett Népkörben a szavalókkal Pásztor József foglalkozik, a színjátszókkal pedig Molnár Róbert színművész. A Gyöngyvirág népdalcsoportot és az Árvácska asszonykórust valamint a Dalárdát, a Bartók Béla kamarakórust és a Cantilena női kart Vendel Gyöngyi zenetanár vezeti. A Banda zenekar Bakó Zoltán vezetésével működik, a kézimunka és kézműves csoport elnöke Kanyó Hajnalka.

Helyszűke miatt a szórványban élő kúlai magyarság összefogásának eredményeit csak részben sikerült ismertetni. Azt viszont tudni kell, hogy egy bátor és bármilyen nehézséggel megküzdeni és megmaradni akaró magyar közösségről van szó.