A kellemes tavaszi napsütésben a szérűn szorgoskodott a feketetói Bicskei Ede gazda, a régi vetőgépét készítette elő a zab vetéséhez, amit mielőbb el szeretett volna végezni, amint a talaj kellően felmelegszik. A családi birtok 16 holdat tesz ki, ezen a területen elsősorban takarmánynövényeket termeszt a 14 fejőstehene számára. Aprójószágot, baromfit is tart, de disznót nem. A tejtermelésből próbál megélni családjával, feleségével, lányával és idős szüleivel, akik már kiöregedtek a földművelésből:
– A feleségem a jószágok körül segít, a földeket egyedül művelem, amíg bírom. A lányunk még tanul, de ahogy most a helyzet mutatja, még a diplomás fiatalok sem találnak munkát.
A szüleim már idősek, velünk élnek egy házban, a szomszédos régi családi házban is tartok jószágokat. A számításaim szerint egy holdon, ha csak ipari növényeket termesztek, legfeljebb száz euró haszonra számíthatok, de ha a takarmányból tej lesz, akkor lehet, hogy kétszáz eurót tudok kihozni egy hold földből, bár sokkal több a munka a jószágok körül. Nincs különbség hétköznap és ünnepnap között.
Kétnaponta 300–400 liter tejet tudok átadni a szabadkai tejgyárnak. A mezőgazdasági támogatás évről évre csökken, a tej ára is lefelé megy, a felvásárló-feldolgozó megszigorította a minőségi követelményeket, és lenyomta az tej árát. Nemrégen még prémiummal együtt 42 dinárt fizetett a szabadkai tejgyár egy liter tejért, mostanság jó, ha megadják a 30 dinárt. A mokrini tejgyár még ennél is kevesebbet ad, de állítólag nem válogatnak, kihasználják a helyzetet, tavaly sok tejtermelőt letiltott a szabadkai tejgyár több hétre is, addig a mokrini átvette, de mindössze 20 dinárt fizetett a tejért.
Azt hiszik a tejfeldolgozók, hogy mi, termelők olyan buták vagyunk, hogy a kifejt tejet bekeverjük baktériummal. Ismét „elővették” az aflatoxint, a penészes kukoricában található méreg megengedett határértékét a korábbi szintnek egytizedére vitték le. Minidig találnak a tejben valami csuda dolgokat, szomatikus sejteket, baktériumokat. Mindig attól függ, hogy jó-e az általunk termelt tej, hogy van-e túlkínálat a fogyasztáshoz képest. A kifejt tejet hűtőedényben tároljuk, hogy ne lehessen kifogás a minőségre, de ha valaki akar, akkor a kákán is csomót talál. Inkább kevesebb tejet vagy tejport importáljanak.
Tavaly egy csoport itteni gazdával jártam Szlovéniában, ahol egészen mások a körülmények, bár a tej ára ott is alacsony, de nagyobb, rendszeres és kiszámítható a mezőgazdasági támogatás. Hektáronként nyolcszáz euró állami támogatás mellett engem sem izgatna különösebben, hogy hány tonna búza vagy kukorica terem. A teheneket nem szemezik, a szaporítást bikára bízzák, nem kell a 40 eurós mesterséges megtermékenyítést fizetni. Ami legjobban tetszett Szlovéniában, az a tisztaság, amilyen körülmények között tartják az állatokat, ezt a szintet mi, kistermelők sosem tudjuk elérni – mondta a feketetói gazda.
