– A múlt héten a padéi határt járva nagy megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy a több mint hatholdas kukoricavetésem nagy részét kiették a vetési varjak. A négyleveleskukorica-sorok helyén a zöld növények helyett apró tölcsérszerű mélyedések sorakoztak, a madarak csőrükkel sorban kiásták a zsenge kukoricát. A hatholdas parcellán jó, ha a vetés húsz százaléka megmaradt. Korábban is előfordult, hogy a varjak károkat okoztak a kelő kukoricában, de arra, hogy egy ekkora táblát szinte teljesen megsemmisítsenek, korábban nem volt példa mifelénk – panaszolta a padéi Sövényházi László tejtermelő és jószágtenyésztő.
Sövényházi gazda a kukorica hűlt helyét mutatja (Gergely József felvétele)
Ami leginkább bosszantja a gazdát, hogy a többi környező vetések szinte érintetlenek, az esőnek köszönhetően szépen fejlődnek a fiatal friss zöld kukoricák, amelyek egy része közvetlenül, alig néhány száz méterre találhatók attól az akácostól, amelyben mintegy 150 pár vetési varjú költ évek óta. Padéról nézve Hódegyháza irányában, néhány dűlővel odébb még két vegyes akácos, vadszilvás ültetvény található. A termetes akácokon itt is körülbelül kétszáz pár vetési varjú költ, amely költési időben védett.
Észak-Bánátban, de különösen az Aranka menti nyárfásokban (Hódegyházát és Padét is érinti az Aranka, mielőtt eléri a Tiszát), a vadászok által telepített vegyes akácos, vadszilvás ligetekben összesen több mint 3000 pár vetési varjú költ. A fekete sereg tagjai a legelőkkel, szikesekkel tarkított változatos élőhelyen találják meg a számukra és ilyenkor tavasszal a fiókák számára szükséges táplálékot. A hódegyházi gazdáktól többször lehetett hallani, hogy az Aranka mentén kukoricát termelni csak úgy lehet, ha a vetőmagot madárriasztó szerrel kezelik, ami távol tartja a varjúkat a kelő zsenge kukoricától.
A padéi példa is igazolja, hogy ha a varjúsereg kiszemel magának egy parcellát, akkor azt módszeresen átfésüli. A kelő kukorica mellett leásnak a magig, ahol általában drótférget és más rovarokat találnak, amelyekkel a fészekben várakozó fiókáikat etetik. A növényvédelemmel és madarak tanulmányozásával foglalkozó szakemberek véleménye szerint a vetési varjú költései időben elsősorban nem növényi táplálékot keres, hiszen a mindig éhes fiókáikat csak fehérjében gazdag táplálékkal tudják felnevelni. A frissen kelő kukorica a Bánáton átvonuló és megpihenő daruseregek tagjait is vonzza, ők is elsősorban rovarokat keresnek a talajban a kukorica tövénél, valamint fogyasztanak kelőben lévő magot is, ami gyakran végzetes a számukra, mivel a gazdák mind a mai napig használják vetőmagcsávázásra a már két éve betiltott, rendkívül mérgező Furadánt.
A vetési varjak azt a kukoricatáblát részesítik előnyben, amelyen a zsenge, kelő kukorica mellett több rovart, férgeket stb. találnak. Más, egyéb körülmények szerencsétlen egybeesése is a varjak által károsított kukoricatáblára irányítja a figyelmet. Nevezetesen, nem mindegy, hogy mikor, április elején vagy közepén került-e földbe a vetőmag. Az április első felében uralkodó nyárias melegben gyorsabban kikelt a kukorica, hamarabb megerősödtek a növények, ezeket már nem olyan könnyen tudták károsítani a varjak. Nem váltak a varjak célpontjává, mivel április elején a varjúszülők nagy része még a tojásokon kotlott, vagy apró fiókáit melengette. A hónap második felében azonban már az egyre termetesebb, egyre több élelmet igényelő varjúfiókák ellátása intenzívebb táplálékkeresésre ösztönözte a szülőmadarakat. Ilyenkor nagyobb valószínűséggel próbálnak táplálékot találni a később vetett, kelő félben lévő vetéseken. A felsoroltak adhatnak némi magyarázatot arra, hogy a vetési varjak miért az említett hat holdon ásták ki a zsenge kukoricanövényeket és hagyták békén a szomszédos kukoricatáblákat.
