Feketetón a JNH utca 39. számú házban január 28-ára virradóra, valamikor hajnali fél négy tájban Révész Imre és felsége, Erzsébet az igazak álmát aludta, amikor nagy robaj kíséretében megremegett a ház, a szoba plafonja pedig megrepedt. A nyugdíjas házaspár ijedten ugrott ki az ágyból:
Ledőlt a tűzfal, beszakadt a tető (Gergely Árpád felvétele)
– Először azt hittük, hogy földrengés volt, megremegtek a falak, a plafonon repedések keletkeztek, el sem tudtuk képzelni, mi történhetett. Égszakadás, földindulás! – kezdte a nem mindennapi történet mesélését a 68 éves Révész Imre. – Amikor magunkhoz tértünk az első ijedtségből, lámpával óvatosan felmentem a padlásra, a szoba fölött, ahol aludtunk, rengeteg törmelék, cserép, tégla és lécdarabok hevertek szanaszét. A mi házunk végház, az utca vonalával párhuzamosan a házunk hátulsó falának támaszkodik a szomszéd épület, a volt szövetkezet vége. A téglából rakott tűzfala egyszerűen rádőlt a házunkra, és mintegy tíz méter hosszan beszakította a tetőt. Az egész tetőszerkezet megroggyant a nagy ütéstől. A fiam segítségével eltakarítottuk a romokat, amennyire tudtuk, fóliával befedtük a tető hiányzó részét. Vagy húsz különböző műanyag edényt helyeztünk el azokon a helyeken, ahol becsorog az eső. Az esetet jelentettük a csókai önkormányzat illetékes felügyelőségén, a községtől ki is jöttek, és megállapították, hogy a földműves-szövetkezet épülete életveszélyes, lakhatatlan, de arról egy szó sincs ebben a jegyzőkönyvben, hogy a mi házunk mekkora kárt szenvedett. Az én kis nyugdíjamból nem tudjuk helyrehozni azt, amit az elhanyagolt állami épület ledőlése okozott – mondta Révész Imre, majd így folytatta:
– A volt földműves-szövetkezet földjeit bérlő verbicai birtok tulajdonosa vállalta volna, hogy helyrehozza a kárunkat, de ahhoz le kellene bontani a szövetkezet épületének legalább egy részét. Hetekig, hónapokig jártunk a községházára, hogy találjanak már megoldást a bajunkra, de nem jártunk eredménnyel. Közben elmúlt a nyár, és közeleg a tél, sürgős lenne a tető javítása, mert ázik a plafon és a házunk fala is. Ha lenne rá pénzünk, akkor sem tudnánk megcsinálni, mert hozzá se lehet férni, a romokat előbb el kellene takarítani, ahhoz pedig a szövetkezet volt épületének legalább az egyharmadát le kellene bontani – mondta rezignáltan Imre bácsi, aki belefáradt a hivatalokban való kilincselésbe, ezért fordult bajával lapunkhoz.
A Feketetón tett látogatásunk után felkerestük Csókán a községi közigazgatási hivatalt, ahol csak annyit tudtunk meg, hogy az ügy az illetékes minisztérium asztalán van. Ekkor a község új polgármesteréhez, Gyömbér Stana asszonyhoz fordultunk, aki hivatalba lépése óta még nem értesült Révészék problémájáról, de amint tájékozódott a helyzet komolyságáról, azonnal intézkedett. Előbb telefonon, majd személyesen is beszélt a kárt szenvedett családdal. A múlt héten néhány nap leforgása alatt az építési felügyelő és egy tervezőiroda mérnöke is a helyszínen járt, felmérték az omlás nyomán kialakult helyzetet. Hamarosan elkészül a szakvélemény a szövetkezet épületének a részbeni bontásáról, amihez nincs szükség minisztériumi engedélyre, hiszen amikor életveszélyes állapotban van egy középület, az önkormányzat sürgős intézkedést rendelhet el. A polgármester ígéretet tett a károsult családnak, hogy községi támogatással helyreállítják a megrongálódott tetőt.
