A községi önkormányzatok illetékességébe tartozó vagyonadó elszámolásának alapjául az eltelt évben történt ingatlan-adásvételek szolgálnak. Csókán mindössze három lakóház cserélt gazdát az elmúlt időszakban. A megkötött szerződések alapján a községi adóügyosztály kiszámította, hogy a lakóházak négyzetméterének átlagára 15 435 dinár. Ebből az derül ki, hogy Csókán a legszűkebb központot is felölelő első zónában átlagban alig több, mint százeurós négyzetméterenkénti áron cserélnek gazdát a lakóházak.
Tavaly még ennél is alacsonyabb átlagár kerekedett ki, akkor 13 876 dinár volt a gazdát cserélt lakóépületek átlagára négyzetméterenként. A lakótelepi lakások értéke nem változott, maradt a tavalyi 30 000 dináros négyzetméterenkénti ár. A külterületeken és a falvakban ennél még jóval alacsonyabbak a hivatalosan nyilvántartott ingatlanárak.
Ezekből az adatokból az derül ki – ha a szerződő felek valós vételárat tüntettek föl az adásvételi szerződésekben –, hogy Csókán nagyon olcsón lehet lakást és házat vásárolni. Munkalehetőség híján folyamatos az elvándorlás a bánáti településekről is, ami lenyomja az ingatlanárakat. Nagyon sok a régi, gazdátlanul, üresen álló, egyre inkább lepusztuló képet festő, eladhatatlan lakóingatlan. Az ügyviteli, gazdálkodásra, irodának vagy üzletnek való ingatlanok ára sem sokkal magasabb. A tavaly megállapított átlagár maradt a négyzetméterenkénti 26 800 dinár. Vásárlóerő híján kevés a vegyeskereskedés, néhány nagyobb bolt és önkiszolgáló el tudja látni Csóka lakosságát közszükségleti cikkekkel.
Az építkezésre szolgáló telkek ára sem változott. Csóka központjában a telkek négyzetméterének ingatlanforgalom alapján megállapított ára maradt 350 dinár. A második zónában ugyanezért 200 dinárt számolt ki az adóügyosztály. A község kisebb falvaiban: Egyházaskéren, Feketetón, Kanizsamonostoron és Hódegyházán, az úgynevezett harmadik zónában elképesztően alacsonyak a hivatalosan megállapított telek- és ingatlanárak. Nagyon sok a romos, roskadozó, düledező, öreg ház, amelyekre a volt tulajdonosok, örökösök nem találnak vevőt. Az utánuk fizetendő vagyonadó is jelképes, hiszen a megállapított adót tovább csökkenti a maximum 40 százalékot is kitevő amortizáció.
Az észak-bánáti kis falvakban időnként megjelennek újvidéki és belgrádi egyének, akik még használható vagy kis ráfordítással felújítható falusi épületeket keresnek hétvégi háznak. A szabadidő eltöltésére, a nagyvárosi zajból nyugodt környezetbe vágyók ezeken a csendes településeken megtalálhatják, amit keresnek. A városi nyugdíjasok lakásukat átengedik a fiataloknak, ők pedig kiköltöznek falura. A vidéki élet felértékelődése talán még megmentheti a végleges elnéptelenedéstől az apró bánáti falvainkat.
