Csóka határában, Macahalma közelében Bata Tamás zentai méhész a virágzó napraforgóra hozta ki „legelni” a méheit. A pótkocsira szerelt „méhvárban” több mint ötven kaptárt helyezett el. A méhcsaládokat napi rendszerességgel ellenőrzi, figyeli a hordást, gondot visel a több millió szorgos apró dolgozóra.
Mikor és hogyan kezdett méhészkedni?
Bata Tamás (Gergely József felvétele)
– Úgy kezdődött, hogy ellopták a barátomtól ajándékba kapott első két rajt. A zentai rétbe vittem le őket, majd az egyik szomszéd elvitte a két kaptárt, de megtaláltam őket. Olyan lopta el az első méheimet, aki nem értett a méhészethez, lekvárral etette őket. A kezdeti buktatókon, tapasztalatszerzésen túljutva, ma már mintegy nyolcvan méhcsaláddal vergődöm. A csókai határba, kocsira szerelve ötvenkét kaptárt hoztam ki napraforgóra. A földtulajdonosnak általában szólunk, ha ki akarjuk vinni a napraforgójára, persze megengedik, hiszen ahol a méhek szorgoskodnak, a termés akár harminc százalékkal is nagyobb lehet. Nyugaton ezt a növénytermesztők honorálják, fizetnek a méhészeknek, hogy az ő parcellájukon rakják le a kaptárokat. Egy-egy erősebb családban 50–70 ezer egyed található, persze nem mindegyikük hordja a nektárt. A királynő körül szorgoskodó dolgozók a lerakott peték, a fejlődő egyedek gondját viselik. Szükség van a folyamatos utánpótlásra, mert a dolgozók csak 3–4 hétig élnek.
Milyen ellenségeik vannak a méheknek?
– Természetes ellensége kevés van, de a parazita varroa atka rendszeresen tizedeli az állományt. Ilyenkor, mézhordáskor, fiasításkor nem ajánlatos vegyszerrel védekezni az atkák ellen, mert a vegyszermaradék bekerülhet a mézbe, és kárát látja a fiasítás. A lódarázs néha megtámadja a méheket, de ha csak néhány jut be a kaptárba, azokkal végeznek a méhek.
Milyen volt a tavasz méhészszemmel?
– Idén nagyon korán köszöntött be a tavasz, a fák és a többi növényzet is mintegy két héttel hamarabb zöldült és virágzott ki. A méheim jól átvészelték a kemény téli fagyokat, családonként mintegy 20 kiló mézet hagyok meg télire, és ebből a fiasításra is jut táplálék. Már márciusban szépen szaporodtak, és amikor kivirágoztak a fák, a méhek fejlődése robbanásszerű volt. Az akácra szépen felfejlődtek. Kedvező volt az időjárás, és az utóbbi évek egyik legjobb akácmézhozamát produkálták a méhek.
A méhek megszomjaznak a nyári melegben (Gergely József felvétele)
Mennyiért lehet eladni a mézet?
– A szerbiai nagybani felvásárlók egymást túllicitálva abban versengnek, hogy ki kínál kevesebbet a mézért. A méz világpiaci ára 50 százalékkal emelkedett, Dél-Amerikában befejeződött a szezon, és kevesebb mézet szüreteltek. Most 1,8 eurót kínálnak a nagybani felvásárlók, ezzel szemben három éve még 2,7 euróért adtam el. Trükköznek egyes kereskedők, hogy majd 30 vagy 60 napra fizetnek. Kockázatos belemenni a halasztott fizetésbe, mert két éve például az egyik ismerős méhésznek kétezer euróval maradt adós a felvásárló, aki időközben bezárta a cégét, és nem lehet behajtani rajta az adósságot. Az év elején beidéztek az adóhivatalba, egy szabadkai cég meghamisította a felvásárlási lapokat, amelyekre odahamisították az én adataimat és aláírásomat is. Nem is hallottam a cégről, amelyik állítólag több tonna mézet vásárolt fel tőlem. Más méhészektől is fiktív papírokkal rengeteg mézet vásároltak, valószínű, hogy pénzmosásról volt szó. Sok a csaló, a mézet is hamisítják. Kínában más a méhészkedés, amikor a méhek elkezdik a hordást, és már van valamennyi nektár a sejtekben, azt gyorsan kipörgetik és mézgyárakba viszik, ahol enzimekkel és ki tudja még mivel kezelik, aromát és színezéket adnak hozzá, s már kész is a kívánt fajtájú méz. Európát is ellepi a hamis kínai méz. A szerbiai méhészszövetség elnöke kezdeményezte, hogy vezessék be a behozatali méz izotópos vizsgálatát, amivel teljes bizonyossággal ki lehet szűrni a hamis kínai mézet, de a mezőgazdasági minisztérium nem járult hozzá.
A méhészek érdekeit ki védi, ha nem az állam?
– A zentai és a csókai méhészeket tömörítő egyesületünknek 30–35 tagja van, de a közös fellépés így is nehéz. Hiába beszélünk meg egy bizonyos árat, ha vannak, akik mégis olcsóbban odaadják a mézet. A zentai vásár is tele van hamis mézzel, amiért 250–300 dinárt kérnek. Milyen méz az, kérdem én, de a gyanútlan emberek megveszik. Az állam szerény támogatást folyósít a méhészeteknek. A bejegyzett gazdaságban tevékenykedő méhészek idén 720 dinárt kapnak méhcsaládonként. Nem nagy pénz, de ez is jelent valamit, hiszen rengeteg üzemanyagot használunk el, a méheket legelőről legelőre kell szállítani, az állóméhészet nem hoz hasznot – mondta Bata Tamás méhész.
