Tegnap a kishegyesi Helyi Közösség tetőterében szakmai összejövetelt tartottak, amelynek elsődleges célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a falugondnoki szolgálat fontosságára, és hogy a résztvevők egymás tapasztalatait meghallgatva fejleszteni tudják saját szolgálatukat. Nem mellesleg az ilyen és hasonló jellegű szolgáltatásoknak már a további léte is bizonytalan, hisz május 31-e után csak bizonyos szabvánnyal rendelkező intézmények, szervezetek foglalkozhatnak vele, és a finanszírozási feltételek is szigorodnak majd, a résztvevők éppen ezért a szabványosításhoz szükséges irányvonalak meghatározására is hangsúlyt fektettek. A rendezvényt, amelynek címe Falugondnoki szolgálat – megoldás az idős, egyedül élő és magatehetetlen emberek részére volt, a Nők Kishegyesi Fóruma szervezte meg. A program moderátora Zsidai Erzsébet, a Nők Kishegyesi Fóruma elnöke volt. A találkozón részt vett Csikós László, a szerb kormány Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szociális Minisztériumának szociális ügyekkel megbízott államtitkára is.
A szakmai összejövetel résztvevői (Benedek Miklós felvétele)
A falugondnokok a nem csak falvakban élő olyan embereken segítenek, akik képtelenek bizonyos mindennapos tevékenységek elvégzésére, legyenek azok idősek, vagy akár testi vagy szellemi fogyatékossággal élők. A falugondnokok nem szakemberek, hanem köztünk élő hétköznapi emberek, akik ha kell fát vágnak, szenet hordanak, elmennek a boltba, időpontot egyeztetnek az orvosnál, a specialistánál, és szükség szerint elszállítják a rászorulókat a kórházba, kivizsgálásokra, vagy akár a községházára, bíróságra elintézni ügyes-bajos dolgaikat. Mindezek mellett még lelki segélyt is kénytelenek nyújtani, bizonyos esetekben pszichológusként is helyt kell állniuk. Nem egyszerű munkáról van tehát szó, a munkaidő nem hattól tizennégy óráig tart, hanem baj esetén akár éjjel is kihívják őket.
A szakmai összejövetel első felszólalója Marko Rovčanin, Kishegyes község polgármestere volt, aki arról beszélt, hogy annak ellenére, hogy egy kis területen fekvő községről van szó, az eddigiek során nagy emberiességről tett tanúbizonyságot. Elmondása szerint a vezetőség mindig is figyelmet szentelt a hátrányos helyzetűeknek, és a község jó példát mutat arra vonatkozóan, hogy hogyan kell egyesíteni a tapasztalatot, a fiatalságot és az energiát. Mohácsi Zoltán alpolgármester köszöntőbeszédében külön kiemelte a résztvevő falugondnokokat, akiket a mindennapok igazi hőseinek nevezett, és kitért a szolgáltatás felhasználóira is, akik az által mutatnak hatalmas bátorságot, hogy bizalmat szavaznak a gondnokoknak. A találkozón Csikós László, a szerb kormány Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szociális Minisztériumának szociális ügyekkel megbízott államtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy a kishegyesi község vezetői magas fokú szociális szenzibilitásról tettek tanúbizonyságot, és erre igen nagy szükség van, hisz a fiatalok és idősek társadalmon belüli aránya megfordult az utóbbi időben. Elmondta, hogy a falugondnoki szolgálat keretén belül összetett munkáról kell beszélnünk, amelynek célja a mindennapi nehézségek áthidalása, és akár a tragédiák megelőzését is szolgálhatja.
– Tiszteljük őseinket, és viseljünk róluk gondot, mert attól is nagyban függ, hogy mi milyen jövő elé nézünk – zárta mondanivalóját Csikós, majd átadta a szót a terepi munka során tapasztalatot szerzett előadóknak. Elsőként Csörszné Zelenák Katalinnak, aki Kecskemétről érkezett a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete képviseletében, és Egy ember és egy jármű című prezentációjában magyarországi tapasztalatokról számolt be. Ezt követően a kishegyesi Geronto-szolgálat sajátosságairól tartott bemutatót Nagy Mélykúti Kiskovács Ildikó és Fontányi Andor, Topolya és Kishegyes Község Szociális Központjának munkatársai. Őket Ric Gábor, a szabadkai Caritas koordinátora, aki bemutatta a szervezet falugondnoki szociális szolgáltatását, ami Vajdaság hét községére terjed ki.
A rendezvényen jelen volt Rada Mitrović, a Tartományi Szociális-védelmi Intézet igazgatója is, aki újságírói kérdésre elmondta, hogy intézetük partnerségi viszonyt ápol a kishegyesiekkel és támogatja a falugondnoki szolgálatot, mint a közösségen belüli segítségnyújtás egyik formáját. A szolgáltatás fő erőssége Mitrović szerint, hogy a falugondnokok azon közösség tagjai, amelybe a felhasználók is tartoznak, és élvezik azok bizalmát. Beszélt arról is, hogy az ilyen kezdeményezések esetében Szerbiában pillanatnyilag nem beszélhetünk szabványosításról, és egyelőre nincs lehetőség arra, hogy az ilyen szolgáltatást végző szervezetek megkapják a szükséges licencet, viszont a közeljövőben várható szociális védelmi törvény módosítása és a szabályzat megváltoztatása, ami előtt alaposan át kell vizsgálni, hogy mely területeket fedhetik le a falugondnokok.
