A szőlő viszonylag jó szárazságtűrő, de az idei aszály semmilyen terményt nem kímélt. A munkaerő hiánya sem könnyíti meg a gazdák dolgát a szüret idején, ennek ellenére a több évtizedes hagyomány nagy úr, aki egyszer elkezdi a termelést, nagyon nehezen válik meg tőle. A horgosi Bacskulin István másfél hektáron termel szőlőt, feleségével, Klárával gondozzák az ültetvényt, de szüretkor elkél a segítség. Az sem tántorította el őket a termeléstől, hogy volt olyan év, amikor alig tudtak szőlőt szüretelni, mert azt sajnos elvégezték helyettük a migránsok. A horgosi Szent Orbán Borlovagrend elnöke és csapata szüretelés közben mesélt arról, hogy milyen volt az idei szőlőtermés.
– Két parcellán, összesen másfél hektáron fekszenek az ültetvényeink. Az egyik Szerbia legészakibb parcellája az országhatár mentén, míg a másik a Tévedő-dűlőben található. Kövidinka és tramini szőlő van a nagyobb területen, mindkettő fehérbort ad. Ha a kövidinkán rajtahagyjuk a héját, akkor egy nagyon halvány rózsaszínes, fluxos vagy hagymaszínű színezete lehet a bornak. A másik parcellán zöld veltelini van, egy nagyon régi, Horgoson ismert fajta, és vegyes ültetésben olasz- és rajnai rizling, illetve ezer tő kékfrankos – mesélte Bacskulin István, aki ötfajta szőlőt termel már sok éve. A szárazságról elmondta, hogy a szőlő viszonylag jó szárazságtűrő, de azért itt sem árt okosnak lenni.
– Tizenöt-húsz méterre is leengedi a gyökérzetét, csak sokan nem végzik el a hajszálgyökerek eltávolítását. A nedves időszakban a hajszálgyökerek megerősödnek, így az alsó talpgyökereket elveszítik. Amikor jön a szárazság, a felső hajszálgyökerek nem tudnak nedvességet beszívni, az alsók már nincsenek, és ekkor következhet be az elhalás – magyarázta a növényorvos végzettségű termelő. – Augusztus 14-ig Horgoson 25–30 liter eső esett csupán, ami nagyon megviselte a szőlőt is. Ezt követően idáig több mint 150 liter esett – magyarázta. – Hirtelen sok nedvességet kapott a talaj, ahonnan a bogyóba szívta a szőlő, és a hirtelen nedvesség hatására a bogyók elkezdtek repedezni. Ennek okán két-három nap alatt képes a termés lerohadni. Nemcsak a víz hatására történhet baj, hanem az állati kártevők is ugyanezt érik el, sajnos. A darazsak kicsípik a bogyókat, valamint a suzuki muslinca is nagy kárt okozhat – mesélte a termelő, aki szeptember 5-én kezdte a szüretet. – A veltelinivel kezdtünk, utána az ezerjó rajnai rizling következett, majd a tramini, a kékfrankos, és most a kövidinkát szüretelük – mondta Bacskulin, aki elmesélte, hogy a palicsi pincegazdaság megszűnése óta az értékesítés sem zökkenőmentes. – Magánszemélyek érdeklődnek. Eddig sikerült kisebb-nagyobb mennyiségben eladni a szőlőt. A legnagyobb vevő 1600 kilót vásárolt, de volt olyan is, aki 96 kilóért jött el Gunarasról. Általában bort készítenek belőle, de a tramininek például 80 százalékát pálinkának vitték el, mert aromás, szép, fűszerezett pálinka készülhet belőle. Mi most csak eladásra termelünk. 2000-ig nagyon sok bort készítettem, azóta már csak eladásra kínálom a szőlőt – tudtuk meg a termelőtől, aki az árral kapcsolatban elmondta, hogy 70 dináros árban egyeztek meg, de az áremelések miatt nem lehet dicsekedni nagy haszonnal.
