Cseszkó Ibolya, aki a törökkanizsai középiskolában cukrásztanár, gondolt egy merészet, és süteménykészítő tanfolyamot indított Magyarkanizsán. Az első műhelymunkánál ki is derült, hogy nem volt ez meddő ötlet, ugyanis nagyon sok érdeklődő, különböző korú hölgy járt az órákra, hogy elsajátítsa a modern desszertek vagy épp a hájas kifli készítésének fortélyait. Most újabb műhelymunka indul, amelyre még lehet jelentkezni. Cseszkó Ibolya lendülettel és elhivatottsággal mesélt a kezdeményezésről.
– Tavaly februárban indultam a tanfolyamokkal-műhelymunkákkal heti egy alkalommal. Először a baráti körömben vetődött fel az ötlet, majd ehhez erősítésként az is hozzátartozott, hogy az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezésében egy két éven át tartó képzés indult OktOpusz néven, vagyis Kárpát-medencei oktatásszakértői adatbázis. Akkor huszonöt pedagógus képviselte vajdasági csapatunkat, köztük jómagam is. Ekkor már úgy gondoltam, itthon én is létre tudok hozni egy olyan tanfolyamot, amely hiánypótló, és amelyben mindenki örömét lelheti – mesélte Ibolya.
– Ezen a képzésen sok pedagógussal volt alkalmam megismerkedni, akik hozzám hasonlóan folyamatosan fejlődni szeretnének, és szabadidejükben is azzal foglalkoznak, ami a hivatásuk. Itt kaptam újabb megerősítést, hogy jó úton járok, és még rengeteg dolgom van ezen az úton. Minden képzés után feltöltődve jöttem haza, tele gondolatokkal, tervekkel. Már csak el kellett kezdeni. Nagyon kevés időm volt a sok más elfoglaltságom miatt. Az iskolában tanítom a tanulóimat a szakma szépségeire és rejtelmeire, emellett feleség és két leány édesanyja vagyok – tudtunk meg Ibolyától bővebben. Ám a sok teendő sem tántorította el attól, amit a fejébe vett.
– Az ötlet adott volt, de sok kérdőjel megfogalmazódott bennem. Felnőttképzés, hol? Nem csak egy helyiség kell, itt konyha kell… Eszközök, berendezések, alapanyagok, sparheltek, hűtőszekrények, mosogató, sütő! Még jó, hogy nem gondolkodtam sokat az akadályokon, hanem a célomra koncentráltam – mondta a cukrász.
– Ideiglenesen otthont kapott a műhelymunkánk egy kanizsai egyesület konyhájában, termében. Hálámat nem tudom kifejezni szavakban. Küzdöttünk, de mindent kompenzált, hogy jó tágas helyiségünk volt. Meleg volt, barátságos. Nem professzionális, de el tudtam indulni az álmaim útján – mesélte a kezdetekről, majd azt is elárulta, hogy már akkor tudta, két vonalon szeretne mozogni, ami a sütést illeti.
– Szerettem volna egy hagyományőrző és egy modern vonalat indítani. Így lett a kelt tésztás (leveles, hájas, töpörtyűs) és a monoporciós francia modern sütemények (bajor krém, ganache krém, szilikonformák) vonal. Jeleztem a barátoknak, illetve a gasztronómia modern irányzatai kedvelőinek, akik szeretik az innovációt, a kihívásokat. Így lett az első modern desszert a lúdláb újragondolva. Bevontam az óbecsei középiskolában dolgozó cukrászkollégámat, Bátori Zsolt szakoktatót, mivel ő is hasonló gondolkodású, mint én, és szakmailag elegendő tapasztalattal rendelkezik, habár a felnőttoktatásban egyikünknek sem volt eddig jártassága. Most már van! Miután sikeresen lezártuk az év elejei projektünket, a résztvevők és a külső szemlélődők dicsérő szavai megerősítést és motivációt adtak ahhoz, hogy folytassuk őszre a műhelymunkákat. Szinte újrakezdtünk mindent, de immáron a saját felújított konyhámban, amelynek kialakításában az ezermester férjemé a legnagyobb érdem – mondta hálásan Ibolya.
– Bővítettük a repertoárunkat más süteményekkel, illetve csapatépítő jellegű műhelymunkára is van lehetőség. A résztvevők elsajátíthatják a szakmai fortélyokat, titkokat, praktikákat. Videóanyagot, pontos, saját magunk által kidolgozott receptet kapnak, amely alapján utána otthon egyedül is el tudják készíteni a süteményt, tortát, bonbonokat. A képzés egyszeri alkalom, 5–6 óra hossza időtartammal, ami úgy repül el, hogy észre sem vesszük a jó hangulatú csapatmunkában. Itt nincsenek buta kérdések, elhibázott feladatok, csak segítség, jókedv, derű, kacagás, és a végeredmény egy tökéletes süti, amit aztán otthon is meg tudnak csinálni. A csoportok négyfősek, hogy mindenkivel megfelelően tudjunk foglalkozni. Az elkészített süteményt hazaviszik a tanulók, hogy otthon a családtagjaik, barátaik körében büszkélkedhessenek vele – magyarázta Ibolya, aki azt is elmondta, hogy évente két időszakban, február–március és október–november szombatjaira tervezik a műhelymunkákat, ugyanakkor más ötlete is van. – Nyáron, ha lesz rá igény, két alkalommal tartanánk olyan foglalkozást, amikor óvodás, alsós, illetve felsős gyermekekkel készítenénk kalácsokat, beszélgetnénk a sütőipari történetekről – árulta el a cukrász, aki a mostani képzésről elmondta, hogy a Facebookon hirdette meg, és már nem sok hely maradt.
– A februári és márciusi képzések termékeit a közelgő ünnepekhez igazítjuk. Például Valentin-napra és nőnapra piros töltelékes tortával és bonbonnal foglalkozó tanfolyamok lesznek, hogy szerelmünket, szeretett személyünket is el tudjuk kápráztatni az újonnan tanultakkal. Húsvét közeledtével a rétesre, illetve a kelt mazsolás fonatos kalácsra helyezzük a hangsúlyt. Az őszi képzésekre olyan termékeket szeretnék betenni, amit még ismétlésnek kérnek azok, akiknek most nem felel meg a dátum, illetve olyanokat, amiket a Márton-napi fogás vagy a karácsonyi menü mellé saját kezűleg elkészíthetnek a háziasszonyok, nagylányok, hölgyek – tekintett előre Ibolya.
– Az emberek szeretnek sütni, süteményeket készíteni, beszélgetni, ismerkedni, és mindezt úgy, hogy hasznosan, kellemesen töltik el a szombat délelőttjüket, illetve délutánjukat. Mi pedig feltöltődünk általuk, és hasznosnak érezzük magunkat eme nehéz mindennapokban. Apró örömök, mint a vaníliás porcukor illata a házi almás rétesen, vagy amikor a csokoládés bonbon olvad a szánkban, mint a vaj, a krémes Snickers-torta selymes karamelltölteléke… Nagyon jó érzés látni a résztvevőket, amikor büszkén állnak az általuk elkészített terméknél, és kóstolják, öröm a mosoly és az elégedettség, ami kirajzolódik az arcukon. Utána még jönnek a visszajelzések, a fotók otthonról a főkóstolóktól. Ez boldogság! Amikor az ember olyan szakmát választ, amit szeret, akkor sohasem kell az életben dolgoznia. Ha büszkeséggel tölt el a munkád, akkor örömet találsz a napodban is – fogalmazott Cseszkó Ibolya.
Nyitókép: Semmi sem ördöngősség, csak tudás és tapasztalat műve, fotó: Cseszkó Ibolya
