A mezőgazdaságot tekintve kijelenthetjük, hogy nincs rá recept, ez az az ágazat, amely sok tényezőtől függ. Nem lehet csak és kizárólag a lexikális tudásra és a negyvenéves tapasztalatra hallgatni, hiszen sok függ a fajtaválasztéktól, a vetésidőtől, az alkalmazott agrotechnikától, a talajunk víztározásától, a külső tényezőktől és minden egyébtől. Ezért nem jelenthetjük ki egyöntetűen, hogy a mezőgazdasági termelők képesek a tapasztalatokra és a sokéves tudásra támaszkodni, amikor megfelelő döntést kell hozniuk. Kőrösi Sóti Beáta magyarkanizsai okleveles agrármérnök elmondta, hogy a tavalyi év különösképp száraznak bizonyult, az azonban, hogy milyen eredményeket hozott az előző év, nem a csapadék mennyiségétől, hanem azoktól a bizonyos plusztényezőktől függött.
– Azoknál a talajoknál, amelyeknek rossz a talajszerkezetük, és ahol rossz a levegő és a víz aránya, egyértelműen gyengébb lett a termés, vagy akár a termesztés sikertelenségét is mondhatnánk sok esetben. Maga a növény is attól függően dönt, hogy mivel fog találkozni. Ha a szárazság már a gyökérfejlődés időszakában jelen van, akkor mélyre hatoló gyökérzet képződik, és ezáltal könnyebben át tudja vészelni az aszályt. Ebben az esetben persze csak a talajból tud táplálkozni, de nem tud védekezni a légszárazság ellen. Ha magas a légszárazság, az hatványozottan kihat a növényre, mivel nem tudja visszapótolni a kellő nedvességet a talajból, hiszen annyit párologtat, hogy azt képtelen visszapótolni, ekkor indulnak be a védekezési mechanizmusok, elkezdenek sodródni a levelek, és leszáradnak. Ellenben az idén az eddigiek alapján csapadékos évet tapasztalhatunk, persze nem tudunk és nem is akarunk jóslatokba bocsátkozni, hiszen bármi történhet. Az azonban biztos, hogy amikor a magok kicsíráztak, akkor a talajban volt elegendő nedvesség, ami azt eredményezi, hogy a vegetáció most buja zöld, viszont ebből arra is következtethetünk, hogy inkább a föld feletti részek fejlettsége a jellemző, és a talajban lévő gyökérrendszer fejletlenebb, hiszen nem kell neki úgymond megküzdenie a vízért – mutatott rá az agrármérnök.
A szakember szerint ha most jön egy szárazság, ezek a növények biztos, hogy nagyon megsínylik, mert gyökérzetileg nincsenek felkészülve arra, hogy védekezzenek. A mögöttünk álló enyhe tél összekötötte az előző év őszét az idei tavasszal. Ez az őszi gabonák esetében fokozottan megfigyelhető volt, hiszen azoknak a termelőknek, akik tapasztalat és könyv szerint betartották a vetési időt, a növényei túlnőttek még az ősz folyamán, és mivel túlnőttek, bujább lett a növényzetük, és megindult a bokrosodás, ezért a sűrű növényállományban a páramegrekedés miatt a gombabetegségek sokkal könnyebben terjednek. Jelenleg a határban található gabonák részben a fajtajelleg szerint vagy ellenállóak, vagy nem, részben pedig attól is függ, hogy a termelők mennyire tudták féken tartani a gombatámadást, és időben védekezni ellenük. Ha ez ellen nem sikerült időben védekezni, akkor a betegség már a növény egyharmadát, akár a felét is megtámadhatta. Fontos a gazdáknak előre tudniuk, hogy milyen növényt szeretnének termeszteni, annak a növénynek milyen a tápanyagigénye, és hogy az adott talaj miben ellátott, és e szerint kell ütemezni a későbbiekben a tápanyag-ellátottságot.
Nyitókép: Gergely Árpád felvétele
