Fennállásának 125. évfordulóját ünnepeli az idén Muzslya, a legnagyobb közép-bánáti magyar többségű helyi közösség, amely sokáig önálló falu volt, a múlt század hatvanas éveitől pedig Nagybecskerek része lett. A jubileumi évre számos rendezvénnyel készülnek.
Mint ahogy Hallai Zoltán tanácselnök mondja, Muzslya évtizedek óta példaképül szolgált a környék magyarságának, amelynek a sorsát, helyzetét a „legmagyarabb” településen uralkodó állapotok tükrözték a leghitelesebben. Magyarán, ha Muzslyán jól mentek a dolgok, akkor az jó volt a környék magyarságának is. Az elmúlt évtizedek során sajnos sokkal több volt a negatív előjelű esemény.
– Muzslyának a közelmúltig nagy volt a vonzereje, mivel Nagybecskerek iparának – különösen a hatvanas évek elejétől – munkaerőre volt szüksége, így sokan költöztek ide a környező magyarlakta falvakból. Egy évtized alatt mintegy ezer új lakossal gyarapodott a falu. A hetvenes években 4500 muzslyai dolgozott valamelyik nagybecskereki gyárban. Sajnos a múlt század kilencvenes éveitől a helyzet megváltozott: Nagybecskerek gazdasága tönkrement, majd pedig a délszláv háborúk elvándorlási hullámot indítottak el. Akik nem mentek el, azoknak egy része visszatért a mezőgazdasághoz, pontosabban a kertészethez. Jelenleg az itt élőknek a nyolc százaléka foglalkozik mezőgazdasággal, az egy évszázaddal ezelőtti 98 százalék helyett. Számítások szerint az elmúlt húsz év alatt több mint ezerkétszázan költöztek el Muzslyáról. A kilencvenes évek derekán több mint száz ház maradt üresen. Fokozatosan kezdett változni az itt élők nemzeti összetétele. A legújabb népszámlálási adatok szerint Muzslyának 8100 lakosa van, ebből 6500-an magyarok. A kettős állampolgárság lehetősége még inkább felgyorsította a migrációt – mondja Hallai Zoltán.
Muzslya mondhatnánk, viszonylag fiatal település. Kérdésünkre, hogyan és mivel készülnek ennek a jelentős dátumnak a megünnepelésére, a tanácselnök a következőt válaszolta:
– 1890-ben Muzslyára 420 telepes család jött Torontál vármegye északi területéről, Nagykikindáról, Szajánból, Szanádról, Bikácsról, Monostorból és más településekről. A 125 év alatt egy olyan települést és közösséget hoztak létre elődeink, ami minket arra kötelez, hogy méltóképpen emlékezzünk az eltelt időszakra. A faluban működő több mint húsz civil szervezet idei rendezvényei, kiállításai, hangversenyei, sporttalálkozói is ezt a célt szolgálják. A központi ünnepség szeptember első és a második hetében lesz. Remélhetőleg az egykori mozi épületét addigra átalakítják a Civil Központ székházává és elkészül a kerékpárút is a település fűutcáján. Az ünneplés már január végén kezdődik, a falu legidősebb polgárainak a fogadásával, majd megtartják a Szilasi-emléknapot, áprilisban pedig bemutatásra kerül a falu monográfiája is – nyilatkozta lapunknak Hallai Zoltán.
