A farsangi asztal ékessége a nevezetes szalagos fánk. Hamisítatlan magyar édességnek érezzük, a sütemény eredetéről azonban számos elmélet létezik; a közismert legenda szerint Marie Antoinette francia királynéhoz köthető az elterjedése, mások szerint pedig Bécsből származik. A néphagyomány szerint minél több fánkot eszünk farsangkor, annál több lesz a termés. A fánkon körbefutó szalag valamikor a jegygyűrűt is szimbolizálta, a lány fánkkal kínálta a kiszemelt fiút, a fánkfelezés pedig viszonzott szerelmet jelentett. Szokás volt pénzérmét is a fánkba rejteni, ami a gazdagságot jelképezte. Mikor az apa először mutatta be fiát a vendégeknek, akkor csörögével kínálta őket.
A 25 éves, óbecsei Koós Csilla néhány évvel ezelőtt kezdett el fánkok készítésével foglalkozni. Tehetségére gyorsan felfigyeltek a családtagjai és a barátai, nem sokkal később pedig Fankrofna néven nyitott oldalt a legnagyobb közösségi felületen. Nagymamától örökölt szerelem ez – véli a fiatal lány, akinek a fánkkészítés megnyugvást és kikapcsolódást jelent.
Koós Csilla a fánkkészítésben találta meg a hobbiját.
– Mindig is nagyon szerettem sütni, nagyon sokat sütögettünk a nagymamámmal. Akkor vált a hobbimmá, amikor a koronavírus-járvány ideje alatt elveszítettem őt. Szerettem volna valami olyannal foglalkozni, amivel az emlékét továbbviszem, ami rá emlékeztet, a fánksütés volt egy menekülőút számomra, amivel a gyászt könnyebben fel tudtam dolgozni. Nem is nagyon ismerek olyan személyt, aki a fánkot ne szeretné, nálunk is a családban nagyon kedvelik. Még ma is felelevenednek a nagymamám tanácsai, hogy a tésztát hogyan kell gyúrni, hogy az biztosan puha legyen. Eszembe jutnak a tőle hallott gondolatok, hogy a fánksütést csak szeretettel és odaadással lehet csinálni. Mindig óriási mennyiséget készítettünk, én pedig nevetve minden alkalommal azt mondtam, hogy mama, lehet, hogy egy kicsit túlzásba vittük, ő pedig erre annyit válaszolt, hogy kislányom, a fánkból soha nem elég – mesélte Csilla.
A fiatal, óbecsei lány jelenleg az Újvidéki Egyetem Technológiai Karán az élelmiszermérnöki szakirány abszolvens hallgatója, a tanulás mellett mindig szakít időt a fánksütésre is. Mint mondja, amit a nagymamája tudott, azt tudományosan megmagyarázták az egyetemen.
– Eredetileg nem élelmiszeripari, hanem gyógyszeripari mérnöknek készültem. Akkor váltottam a Technológiai Karon belül, amikor elkezdtem kutatómunkával foglalkozni, és megismerkedtem a mentorommal, dr. Sörös Zita professzorral, aki bevezetett az élelmiszeripar világába. Életem legjobb döntése volt a váltás. Itt olyan ismereteket szereztem, amit fel tudtam használni a fánkkészítésnél. Az egyetem alatt betekintést nyertem a péksütemények gyártási folyamatába, rávilágítottak, hogy mik azok a kritikus pontok, amikre ügyelni kell. A tészta egy kényes dolog, fontos, hogy milyen körülmények között készítjük, például a tészta kelesztésénél érdemes odafigyelni a hőmérsékletre, és ha csak lehetséges, akkor a páratartalomra is. A sütés hőmérsékleténél sokan abba a hibába esnek, hogy nem tudják az olajat a megfelelő fokra felhevíteni, ami optimális esetben 180 fok, ekkor fog ugyanis aranybarnára sülni, és ilyenkor jelenik meg a szalag a fánkon – fogalmazott Csilla.
A fánkok ízesítésének és díszítésének nincs határa (Koós Csilla felvétele)
A fánkok ízesítésének, díszítésének és tálalásának csak a képzelet szab határt. Csilla nemcsak az ízvilágra figyel, hanem nagy hangsúlyt helyez az esztétikára, a díszítésre is.
– Nekem minden elkészítés egy kihívás. Általában az internetről merítek ihleteket, a díszítés legtöbbször fondant-ból készül. Mindig odafigyelek arra, hogy teljesen ehető legyen, és megfeleljen az ötlet kivitelezéséhez. A díszítést mindig előre megtervezem, lerajzolom egy papírra az elképzelésemet, és utána viszem fel a fánkra. A fánkok díszítése tematikusan kötődik egy-egy ünnephez, de készítettem már legény- és lánybúcsúra is fánkokat, valamint más rendezvényekre és szülinapokra is. Az ízvilág nem ismer határokat, már szinte nincs olyan, amiből nem lehet krémet készíteni. A hagyományos töltelékek mellett igyekszem olyan ízvilágot is a kínálat részévé tenni, mint amilyen a teasütiízű krém, ez a karácsonyi időszakban volt népszerű. Mindegyik korosztálynak megvan a maga elképzelése a fánkokról, az idősebb korosztály inkább a házias, hagyományos, gyümölcsös ízeket részesíti előnyben, a gyerekek pedig szinte csak a csokoládésat kérik. A fiataloknál inkább a külcsín a fontos, nem az ízek. Kisebb igény mutatkozik a glutén- és laktózmentes vagy a vegán fánkok iránt, aminek elkészítése nem lehetetlen, csak a hozzávalók és az árak változnak meg nagymértékben – mondta Csilla.
A fiatal fánkkészítő nem használ tartósítószereket és olyan adalékanyagokat, amik meghosszabbítják a fánkok frissességét, így érdemes még aznap elfogyasztani őket, de még másnap is, hűtőben tárolva is fogyaszthatók. Hermetikusan zárható dobozokban szállít, és csak akkor helyezi át papírdobozba, mikor megérkezik a vevőhöz. Így a fánkok megtartják frissességüket, és szállításkor nincsenek kitéve a környezeti hatásoknak. Csillának nagy álma válna valóra azzal, ha Óbecsén nyithatna saját vállalkozást. Mint mondja, az üzleti terv már elkészült, és a jövő titka, hogy mikor lesz az óbecseieknek fánkozójuk.
Nyitókép: A fánkok ízesítésének és díszítésének nincs határa (Koós Csilla felvétele)
