Egyre nagyobb szerepet kap a fenntarthatóságra való nevelés a tanórák keretén belül, mivel a diákokat fenntartható és felelősségteljes életmódra kell tanítani. Mindenképp kihívás ez a tanároknak, mert nincs rá tankönyvben előírt módszer, hanem a kerettantervet átszőve kell ezekkel a témákkal foglalkozni a tanév teljes ideje alatt, úgy a tantermi, mint az oktatási intézményen kívüli foglakozásokon. Nemrég lehetősége nyílt három szerbiai pedagógusnak is betekinteni abba, hogyan történik az emberek életvitelének megfelelő formáira való felkészítés néhány gyakorlati példán keresztül. A hazai (belgrádi) Tempus iroda által támogatott tanulmányút azoknak a tanároknak vagy intézményvezetőknek kínált érdekes programot, akik betekintést szerettek volna nyerni olyan németországi iskolák gyakorlatába, amelyek különös elkötelezettséget mutatnak a fenntarthatóság témája iránt. Emellett lehetőség nyílt a 19 résztvevő ország tanárai számára a hálózatépítésre és a projekttervezésre. A programnak köszönhetően olyan iskolák látogatására került sor Bonnban és környékén, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak az Erasmus iskolaprojektek fenntartható iskolafejlesztésre. A tanulmányút résztvevői ellátogattak az Ahr-völgybe is, amelyet súlyosan érintettek a 2021-es árvizek. A három szerbiai résztvevő egyike volt Galgó Ferenci Andrea, az Óbecsei Közgazdasági és Kereskedelmi Iskola szaktanára.
Konténer tankonyha (Galgó Ferenci Andrea felvétele)
– A múlt év végén olvastam Vicsek Annamária államtitkár bejegyzésében arról a lehetőségről, hogy élőben is megláthatom, hogyan építik be a németországi iskolák a fenntarthatóságot a tanmenetbe, amennyiben beválasztanak a szerbiai tanár küldöttségbe. Pályáztam, sikerrel jártam, és Melanija Mali ruszin nyelven oktató biológus kolléganőmmel, valamint a Bajina Bašta-i Vera Glišić angoltanárnővel négy napot töltöttünk Bonnban a Fenntarthatóságra nevelő iskolák című eseményen. Három iskolába látogattunk el március 11-e és 14-e között, ahol figyelemmel kísértük a tanulók által vezetett projekteket és magát a tanítás megszervezését is. Emellett a német Engagement Global szervezet műhelymunkát tartott az ENSZ 17 Fenntartható Fejlődési Céljának (SDG) a mindennapi iskolai életbe történő bevezetéséről. Érdekes tapasztalat volt ellátogatni az e területen már jártas iskolákba, új ötleteket szerezni, az itt szerzett tapasztalatokat majd be tudom építeni az óráimba. Mindenképp megrendítő látvány volt az árvíz súlytotta Ahr-vidék szakiskolájának „új élete” a jól felszerelt konténer tantermekben zajló oktatással. Más iskolákban pedig a diákok elfogadó hozzáállása a sokszínűséghez példaértékű volt, ez szintén egy olyan terület, amelyről sokat tanulhattunk. A programban összesen 48 pedagógus vett részt Németországból, Franciaországból, Szerbiából, Görögországból, Ciprusról, Portugáliából, Belgiumiból, Észak-Macedóniából, Szlovéniából, Horvátországból, Hollandiából, Finnországból, Lengyelországból, Dániából, Litvániából és Lettországból – fogalmazott Galgó Ferenci Andrea, aki azt is hozzátette, hogy a résztvevők szakmai együttműködése a virtuális térben tovább folytatódik.
Nyitókép: A németországi tanulmányút három szerbiai résztvevője (Galgó Ferenci Andrea felvétele)
