A frissen ültetett kerti növények nyári gondozásánál a locsolásra és a tápanyag-utánpótlásra is érdemes odafigyelni, melyet a telepítést követő első évben rendszeresen kell végezni. Ez a köztudottan szárazságtűrő növények esetében is így van, mint amilyen a levendula vagy a kasvirág, hiszen ezek a növények még alkalmazkodnak az új környezetükhöz. A szabad földben és zárt tárolóedényben élő növényeknek más-más típusú tápoldatra van szükségük. A szabad földbe ültetett növények esetében célszerűbb hosszabb hatású, szilárd tápokat használni, ami locsolás és eső hatására egyaránt oldódik, és pótolja a növény tápanyagigényét. Kis Klára, az óbecsei Eurogarden kertészet tulajdonosa szerint az ültetés időpontját is meg kell fontolni.
– Azt tapasztalom, hogy a kerti ültetéshez tavasszal vásárolják a növényeket, habár az őszi ültetés sokkal jobb, mivel a növény már télen elkezd mikrogyökereket növeszteni, és mire tavasszal felébred, már az új helyén van. A tavaszi ültetésnél jobban oda kell figyelni a locsolásra. Nálunk a kertészetben olyan növények találhatók, amelyek egész éven át ültethetők, ezért tartjuk őket cserépben vagy a földlabdásokat vödörben, hiszen már kifejlett gyökérzetük van. A tavasz végi és a nyár eleji ültetésnél fokozottan oda kell figyelni a locsolásra, hogy állandóan nedvesen tartsuk a növényt, főleg azokat, amiket májusban, júniusban vagy júliusban ültetünk. Nem szabad megengedni, hogy a növény töve kiszáradjon. Az esővizet érdemes gyűjteni, amit főleg a cserépbe ültetett növények locsolására érdemes használni. A bokrok és facsemeték nagyságától függően 5-től 20-30 literig terjedő mennyiségű vizet is igényelhetnek. Például egy díszfa, amely frissen ültetünk, igényli a 30 liter vizet is, nem kell mindennap megöntözni, ügyeljünk rá, hogy ne száradjon ki. A tápanyag használata nagyon fontos a kertbe kiültetett növényeknél is, nemcsak a cserepeseknél. A kerti növényeknél érdemes havi egyszer műtrágyával megszórni, vagy folyékony tápoldatot használni. A cserépben tartott növényeket hetente egyszer vagy tíznaponta ajánlatos tápozni – fogalmazott Kis Klára.
Az érzékeny díszfák dézsába ültetve a kert impozáns darabjai lehetnek. Egyes fajok inkább magasra nőnek, mint szélesre, de jól mutatnak kis helyeken is. Változatos növényekből válogathatunk, egyesek gyümölcsöt is hoznak, mások méhlegelőt jelentenek, virágukkal díszítenek, vagy a belátást gátolják.
– A dézsába ültetett növények több odafigyelést igényelnek, mert gyorsabban kiszáradhatnak, mintha a kertbe ültetnénk el. Például a japán juhart érdemesebb dézsába ültetni, mert igen érzékeny növény. Nem szereti a huzatos helyet, valamint a közvetlen délutáni napot sem. Leghasznosabb a dézsa aljára követ vagy cserépdarabot tenni, hogy véletlenül se álljon a növény gyökere vízben. A japán juhar igényli a savanyú földet, ugyanúgy a magnólia is, így ha a kertbe ültetnénk, nem maradna meg sokáig – közölte a kertész.
(Fotó: Kancsár Izabella)
A kertészetben a növények árusításán túl arra törekszenek, hogy a piaci igényeket is kielégítsék, így nagy hangsúlyt helyeznek a kertészeti szolgáltatásokra, mint amilyen a füvesítés, a locsolórendszer kiépítése vagy a kerttervezés.
– A sziklakerti növények telepítésekor érdemes figyelembe venni annak nagyságát. A sziklakert tetejére próbáljunk minél nagyobb növényeket telepíteni, ahogy indulunk lefelé, minél kisebbeket, így kapunk egy természetes formát. Sok színes növényt is elbír, mint amilyen a jegecske, amely egész nyáron virágzik, de mutatós benne a levendula, a szalmagyopár vagy a rozmaring. A sziklakerti növények nem sok vizet igényelnek, azért is tudnak megélni a kopár kövek között is, de bátran választhatunk nem direkt sziklakerti növényeket is – mondta Kis Klára. Hozzátette, hogy a növények értékesítését most már csak otthonról, a kertészetből végzik. Terveik között szerepel új fajta növények beszerzése, valamint vállalkozásuk további fejlesztése is.
Nyitókép: (Fotó: Kancsár Izabella)
