Folyamatosan csökken a migránsok száma a szabadkai befogadó központban és a határzónában, mindez pedig a tranzitzónák megfelelő működésének, illetve a Szerbia és Magyarország közötti együttműködésnek köszönhető, nyilatkozta tegnap Szabadkán Vladimir Cucić menekültügyi főbiztos. Ahogyan az összes szerbiait, a szabadkai befogadó központot is tranzitzónává alakítanák át, s annak befogadóképességét is növelik majd. Tegnap hozzávetőleg háromszázan tartózkodtak itt.
A befogadó központba tegnap Iris Eberl, a németországi Bundestag képviselője látogatott el, az Arbeiter-Samariter-Bund szamaritánus szervezet kíséretében. Ez utóbbi szervezet folyamatos támogatásban részesíti a befogadó központokat, s nemcsak pénzbeli, hanem természetbeni segítséget is nyújt, és orvosi ellátást is biztosít a menekültek számára a helyszínen.
– Elsősorban a célból látogattam el a befogadóközpontba, hogy meggyőződjek róla, a németországi támogatás elegendő segítséget nyújt-e Szerbiának ebben a nehéz helyzetben. Elégedettséggel tölt el, amit látok, a menekültek ellátását megfelelőnek tartom, félek azonban az előttünk álló téltől – mondta Iris Eberl. Újságírói kérdésre hozzátette, minden bizonnyal szükség lenne a befogadó központ kibővítésére, ebben is segít majd a német állam.
Gordan Velev, az Arbeiter-Samariter-Bund szamaritánus szervezet szerbiai részlegének igazgatójától megtudtuk, a német külügy már jóváhagyott további támogatást a befogadó központ kibővítésére, tény azonban, hogy elegendő mennyiségű, vagyis a tapasztalatok szerint legalább 350–400 férőhelyes központ létrehozása nehézkes, nem elsősorban az anyagiak hiánya, hanem a lokáció adottságai miatt. A szabadkai központ ugyanis csak egy bizonyos szintig növelhető.
– Terveink szerint még mintegy húsz ággyal bővíteni tudjuk majd a mostani befogadó központot. Nem oldja meg a problémát, de pillanatnyilag ennyit tudunk tenni – mondta Gordan Velev, aki hozzátette, az elmúlt egy évben a német kormány több mint kétmillió eurót biztosított Szerbiának a menekültek megsegítésére. Az ASB szervezet anyagi és természetbeni, valamint személyi segítséget is biztosít nemcsak a szabadkai, hanem a többi befogadó központnak is.
– A német szervezetek, köztük az ASB folyamatosan higiéniai felszerelést biztosít a befogadó központoknak, emellett orvosi ellátást is szervez, amelynek köszönhetően leveszi a terhet a helyi intézmények válláról. Több alkalommal nehézség támadt a menekültek ellátása terén, mert a helyi mentőszolgálatnak nem volt szabad mentőkocsija, ezért a szervezet adományozott egyet, amely szükség esetén elszállíthatja a sürgős eseteket. Az ASB a Kolevka Gyermekotthonnak is adományozott egy kombit, amely a mozgáskorlátozottak szállítását is megkönnyíti, s egyben biztosítja a felnőtt kíséret nélkül érkező menekült gyermekek szállítását is – mondta Gordan Velev.
Vladimir Cucić és Iris Eberl (Fotó: Tómó Margaréta)
Vladimir Cucić köztársasági menekültügyi főbiztos kiemelte, azért fontosak az ilyen látogatások, mint amilyet Iris Eberl tegnap tett, mert ismét előttünk áll egy nagyon bizonytalan, téli időszak, s fontos, hogy a német kormány küldöttei lássák, mennyi akarat és energia van a szerb állam részéről a migránsok megfelelő ellátásában.
– Ebben a pillanatban 19 ilyen jellegű központ van Szerbiában. A szabadkai talán azért a leggyengébb láncszem, vagyis legrosszabb ellátást biztosító, mert hetven fő a befogadóképessége, s volt olyan pillanat, hogy ebben a központban 700 migráns tartózkodott és szorult segítségre. Az elképzelés az, hogy ezt a központot, s tulajdonképpen az összeset Szerbiában, tranzitzónává léptessük elő, s ezáltal teljesen másodlagossá váljon, hogy ezek az emberek hol várnak sort, Kelebián, Šiden vagy sorolhatnám. A Magyarországgal egyeztetett listára bárhol felkerülhetnek majd ezek az emberek, s Szerbiában tartózkodásuk utolsó hetét töltik csak majd ebben a szabadkai befogadó központban, ahonnan az adott pillanatban, engedéllyel, átléphetik majd a határt. Ez a rendszer működik, éppen emiatt csökken a határzónákban és a központokban lévő menekültek száma is – magyarázta Cucić. Szerbia a lehető leglelkiismeretesebben látja el ezt a feladatot, tette hozzá a főbiztos, viszont azt is kiemelte, Európa nem várja tárt karokkal ezeket az embereket, elsősorban azért, mert a táborban jelenleg pakisztáni, srí-lankai, bangladesi emberek vannak, akiknek sok szerencsét kíván, de nem biztos abban, hogy Európa a menekültet látja majd bennük, hiszen nem háború sújtotta országból érkeznek. Ennek ellenére, amíg ők Szerbiában tartózkodnak, nekünk mindent meg kell tennünk, hogy a lehető legmegfelelőbb ellátást kapják – emelte ki.
Jelenleg 250–300-an tartózkodnak a szabadkai befogadó központban, s napról napra csökken a számuk. Köztük van az Irakból érkező Siraq is, aki húsz napja van a szabadkai befogadó központban. Az ellátással elégedett, azt mondja minden van, ivóvíz, ennivaló, tisztálkodási lehetőség is.
– Németországba tartunk, a lányommal vagyok itt a befogadó központban. Egyszer próbálkoztam már a határátlépéssel Magyarország felé, de illegálisan soha többé, kivárom, hogy átengedjenek – mondja Siraq, akinek felesége és másik gyermeke már Németországban várják, hogy ők is szerencsével járjanak.
