A hét első napján a hivatalos adatok szerint Szabadka egyes pontjain egyetlen nap alatt több mint hetven liter csapadék esett négyzetméterenként. Akkora mennyiségű esővíz ez, amely egy átlagos évben egész szeptemberben hullik, de márciusban és áprilisban két hónap alatt nem esett ennyi eső, mint most egyetlen nap alatt. A város alacsonyabb pontjain gondot okozott a nagy mennyiségű csapadék, voltak olyan utcák, ahol csak csónakkal lehetett volna közlekedni.
Dragan Vučetić, a szabadkai Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat szennyvíz-elvezetési osztályának vezetője lapunknak arról beszélt, mi okozza nagyobb és intenzív esőzések alkalmával a város alacsonyabb pontjain az áradást, és mi lenne rá a megoldás.
(Fotó: Molnár Edvárd)
– Hétfőn tizenegy órán keresztül szinte megállás nélkül esett az eső, összesen 75 liter a sumeteo portál szerint, ami tulajdonképpen egyfajta rekordmennyiség, mert ekkora esőzésre nem volt példa az elmúlt öt évben. Acsapadék egy pillanatban nagy gondokat okozott a közlekedésben a város egyes pontjain, voltak teljesen átjárhatatlan útkereszteződések, tavak alakultak ki, s gyalogosan sem lehetett közlekedni – ismertette a hétfői helyzetet Vučetić.
Az osztályvezető azt mondja, több oka van annak, hogy a város alacsonyabb pontjain nagyobb esőzésekkor a csatorna nem győzi elnyelni az esővizet.
– A szennyvízelvezető csatornahálózatot nem úgy tervezték, hogy ekkora mennyiségű vizet el tudjon vezetni. Hétfőn az történt, hogy ugyan nem hirtelen esett nagy mennyiségű eső – ami egyébként még nagyobb bajt okozott volna, mert akkor a csatornák hirtelen megtelnek és kiöntenek, s ezekben az esetekben a fekália is az utcára kerül –, viszont huzamosabb ideig intenzíven esett, tizenegy órán keresztül. Az első hat órában nem is okozott ez gondot, a kanalizáció töltötte a nyitott kollektort, amely két kilométer hosszú és hatalmas mennyiségű esővizet képes elnyelni. Az eső azonban nem állt el, a kollektor megtelt, majd megteltek a főkollektorok is, s elkezdett nőni a nyomás a kollektorokban, mert nagyobb mennyiségű eső esett, mint amekkora az elfolyás volt. A legnagyobb gond Szabadka esetében az, hogy nincs nyitott rendszere, ahová elfolyna a szennyvíz, mint amilyen van például Belgrádban és Újvidéken, ahol ott a Duna, ami mindent elnyel. Nekünk van egy szennyvíztisztítónk, meghatározott működési kapacitással. Ezért történt az, hogy a város legalacsonyabb pontjain, elsősorban az egyes kollektor vonalán, a Bánáti, a Filip Višnjić és a Palmotić utcákban egészen a Stipe Grgić és a Travnik utca környékéig, tavak képződtek az utcán, és lehetetlenné vált a közlekedés. Ilyen esetben a Vízművek sajnos tehetetlen, hatalmas eső volt, a szennyvízcsatorna teljesen megtelt, s csak akkor kezdett el visszahúzódni a víz, amikor a csapadék elállt. A megoldás ebben az esetben az lenne, ha növelnénk az esővíz-elvezető nyitott kollektor kapacitását, illetve megoldást találnánk arra, hogy a nagy mennyiségben leeső esővíz gyors átfolyással a Palicsi-tóba érkezzen, mert ezt megengedik az előírások. Nagyobb beruházásról lenne szó, nem elég talán ez az egyetlen bypass vezeték, ami lehetővé tenné, hogy gyorsabban távozzon a hatalmas mennyiségű eső a csatornahálózatból.
Arra a kérdésünkre, hogy mi a helyzet azokkal a városrészekkel, ahol egyáltalán nincs városi szennyvízelvezető-hálózat, ott hová folyhat el a nagy mennyiségű esővíz, az osztályvezető a következőt válaszolta:
(Fotó: Molnár Edvárd)
– Szabadka mintegy ötven évvel ezelőtt még rendelkezett nyitott kanálisrendszerrel. Sajnos ma ez a hálózat már nem létezik, egyrészt azért, mert az emberek nem tartották karban őket, másrészt mert szándékosan betemették azokat, harmadrészt pedig mert a város sem vezetett számot róluk, nem büntette azokat, akik így cselekedtek, s nem is szabályozta ezt a hálózatot. Teljesen megfeledkezett róla. Ennek a következménye az, hogy azokban a városrészekben, ahol nincs szennyvízcsatorna-hálózat, s nincs ilyen nyitott kanálisrendszer sem, nagy gondokkal állunk szemben. Emellett ez a megoldás tehermentesíthetné a városi csatornahálózatot is. Mindenképp megoldás lenne a nyitott kanálisrendszer kialakítása, mert a közbelépés, amelyet általában a polgárok követelnek rajtunk, drága, időigényes, és szinte semmilyen eredményességgel nem jár. Amennyiben kiküldjük a gépeinket és embereinket, olyan mintha egy kispohárral meregetnénk ki egy tóból a vizet.
A polgárok sok esetben attól tartanak, hogy ha már ekkora mennyiségű víztől kiönt a csatorna, mi történik majd akkor, ha a város minden háztartása rákapcsolódik a hálózatra. Dragan Vučetićtől megkérdeztük, elég nagy-e a kapacitása a jelenlegi szennyvíztisztítónak.
– Ami a szennyvíztisztító kapacitását illeti, azt úgy építették meg, hogy az elkövetkező 25 év fejlesztési projektjeinek minden bizonnyal eleget tesz, vagyis nem kell félni attól, hogy nem lesz kapacitása feldolgozni a szennyvizet, ami az új háztartásoktól érkezik majd. Nincs szükség a kapacitás növelésére, amikor a szennyvíztisztítási vonalról beszélünk, van azonban igény és szükség a kapacitásnövelésre, mint azt már említettem, az esővíz gyors átengedésére, tisztítás nélkül. Ez megengedett, különösen olyan esetben, mint amilyen hétfőn is történt, amikor esővízzel telik meg a rendszer, tehát a csatorna tartalmának több mint a kilencven százaléka esővíz. Ez a kapacitás most korlátozott, én látok megoldást arra, hogy ezt meggyorsítsuk, az egyik az elkerülő kanális kiépítése és a víz gyors átengedése. Ez nagyobb beruházást igényel, de megoldás lenne a gondjainkra – mondta a Vízművek szennyvíz-elvezetési osztályának vezetője.
