Hatalmas port kavart a hétvégén Szabadkán a Politika című napilapban megjelent cikk, melyben Ilija Maravić, Szabadka város képviselő-testülete elnöke azt nyilatkozta, hogy új kulturális központ alakulna a városban, amely ernyőszervezetként átvenné minden kiemelt jelentőségű rendezvény szervezését, s Brana Crnčević nevét viselné. Ilija Maravić tegnap lapunknak cáfolta, hogy ilyen jellegű terveik lennének. Maglai Jenő, Szabadka polgármestere nyomatékosította, szóba sem jöhet egy effajta központ létrehozása, az elnevezésről nem is beszélve. A különböző kulturális rendezvények egy kalap alá vétele a kultúra lényegét, velejét rombolná szét – mondta Lovas Ildikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja.
Ilija Maravić elmondta, nem volt még ehhez hasonló tapasztalata újságírókkal, hiszen ő egy nem formális telefonbeszélgetés során csak elképzelésekről beszélt, és kiemelten megkérte a Politika újságírónőjét, ne írjon erről a témáról, hiszen még minden bizonytalan.
– Az, hogy a Danilo Kiš Alapítvány megszűnjön, és egy kulturális központ jöjjön létre, valóban felmerült beszélgetés szintjén a koalíciós partnerek között. Ennek a központnak lennének bevételei, amelyből a városi költségvetés gyarapodna, ami jelenleg az alapítvány esetében nem lehetséges.
– Nem igaz, hogy ez a kulturális központ a már meglévő rendezvények, mint a Dužijanca, Interetno, Desiré Fesztivál vagy a Film és Gyermekszínházi Fesztivál szervezését is átvenné, amelyeket már hagyományosan, egyes esetekben több évtizede megrendeznek. Valóban azt gondolná bárki is, hogy egy kulturális központ, amely még alakulóban van, át tudná venni ezeknek az eseményeknek a szervezését? Ez valóban nevetséges. Mindenképpen, mindent meg kell tennünk azért, hogy ezek a rendezvények – amelyek különös jelentőségűek a város számára – megőrizzék jellegüket. Ez azt jelenti, hogy a szervezést is azok végezzék, akiknek sokéves tapasztalatuk van benne. Az, hogy egy ilyen központnak lenne létjogosultsága és tere a működésre, az tény, az Alapítvány helyett, mellett, mindenféleképpen. A város szeretné lefektetni a kulturális stratégiáját, amely részletesen kezelné, mi az, amivel most rendelkezünk, és merre akarunk fejlődni. Ami pedig a nevet illeti, valóban említettem, hogy ha a kulturális központ megalakul, akkor valószínűleg egy író, tudós, irodalmi személy, akár Danilo Kiš nevét kell hogy viselje. Természetesen ahhoz, hogy elnevezzük, szükségünk lesz a személy beleegyezésére vagy a családéra, amennyiben elhunytról van szó – magyarázta a vkt elnöke.
NEM LESZ ERNYŐSZERVEZET
Maglai Jenő polgármester, kérdésünkre, mely szerint van-e arra esély, hogy a február 12-ei vkt-ülésen tárgyaljanak erről, amiként azt Maravić közölte, határozott nemmel válaszolt.
– Semmilyen hivatalos procedúra nem indult be, sem a Városi Tanács, sem a szakszolgálatok semmilyen dokumentációt nem készítettek elő. Mindössze beszélgetés szintjén merült ez fel, amikor a koalíciós partnerek kiemelték, hogy a helyi SZHP szeretne egy kulturális központot létrehozni és megszüntetni a Danilo Kiš Alapítványt. Akkor azt mondtuk, hogy ez komoly dolog, és erről egyeztetni és tárgyalni kell. Semmi további lépés nem történt. Hogy a koalíciós partnereinknek ez egyfajta víziója, hogy a kulturális életben milyen változtatásokat szeretnének, az egy dolog. De semmi olyasmi nem történhet, ami nincs leegyeztetve a koalíciós partnerek között. Az pedig szóba sem jöhet, hogy egy ilyen kultúrközpontot alakítanánk, amely úgymond ernyőszervezete lenne az összes rendezvénynek. Mindenkinek megvan a maga feladata, komoly hagyománya van ennek Szabadkán, ezeket nem lehet felrúgni. Az én személyes véleményem is az, hogy Brana Crnčević neve nem Szabadkához illő. Úgy gondolom, hogy erről így nem fogunk tárgyalni, mert véleményem szerint ilyen formában nincs szükség egy központra. Az SZHP egyes képviselői jelezték, hogy egy szerb művelődési egyesületet szeretnének. Ennek kapcsán mondtuk, hogy ez ellen semmi kifogásunk, viszont akkor tisztázni kell, hogy a Szent Száva Szerb Kulturális Egyesület létezése mellett miért van erre szükség, mert vannak intézmények, amelyeket a város kiemelten finanszíroz, ilyen a Népkör, a Szent Száva és a Bunjevačko Kolo. Nem fogunk három, négy művelődési egyesületet nagy összeggel támogatni, csak mert valaki szeretné. Az biztos, hogy ilyen formában Városi Tanács elé sem kerül ez a dolog. Ez egy olyan komoly téma, amely egyeztetést igényel, nemcsak a koalíciós partnerek között, hanem sokkal szélesebb körben – tette hozzá Maglai.
Milanka Kostić, a Danilo Kiš Alapítvány igazgatónője (egyébként az SZHP kádere – a szerző megj.) lapunknak annyit mondott, valóban jelezték a város felé, hogy így nehézkes a működésük, ezért gondolkodjanak közösen valamilyen központ létrehozásában. A teljes megszüntetésre, illetve a névváltoztatásra azonban annyit mondott, nem szeretne reagálni.
– Valószínűleg hamarosan összeül az igazgatóbizottság, és állást foglalunk az ügyben – mondta.
A KULTÚRA LÉNYEGÉT ROMBOLNÁ SZÉT
– Az MNT-ben teljes megdöbbenéssel olvastuk a kultúrközpont létrehozásával kapcsolatos hírt. Annál is inkább, mert mindig Szabadka kulturális sokszínűsége volt az, amire a leginkább büszkék voltunk és vagyunk. A VMSZ-nek a Szabadkán történő politizálása során – és évtizedek óta erőteljesen jelen van – sohasem merült fel, hogy központosítani kellene a rendezvényeket, illetve azok szervezését. A különböző kulturális rendezvények – úgymond takarékossági okokból történő – egy kalap alá vétele a kultúra lényegét, velejét rombolná szét – hallottuk Lovas Ildikótól, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagjától. – A legszegényebb az a közösség, az a város, amely a kultúrán akar takarékoskodni. Ha egy ernyőszervezetre bíznák a szervezést, egy-egy fesztivál, rendezvény esetében ki lenne az, aki dönt a minőségről, ki határozza meg, hogy kiket hívjanak meg? Nem állítom azt, hogy nem felülvizsgálható a különböző rendezvények esetében a pénzügyi keret, mert például mindenki hallotta a polgármester kijelentését arról, hogy a filmfesztivál körül több százezer dináros fizetések kerültek kifizetésre. Nyilvánvalóan ez nem tolerálható, mint ahogyan az sem, hogy 2010-ben a Desiré fesztivál kikerült a városi költségvetésből, és pályázásra ítéltetett, holott a város egyik „arca” és meghatározó jelensége lett. Ami a szombati cikkben említett magyar tartalmú rendezvényeket illeti – Az Interetno és a Desiré fesztivál – ezek az MNT kiemelt rendezvényei, amelyek a többi kiemelt rendezvénnyel együtt fontos szerepet játszanak a nemzeti identitás megőrzésben, az értékőrzésben, a szellemi kultúrtevékenység, az alkotótevékenység kiteljesedésében. Azt pedig, hogy a különböző, már létező fesztiválokat, rendezvényeket, amelyeket valaki életre hívott, szervezett, küzdött azért, hogy a rendezvény megmaradjon, fejlődjön, azért vegyenek egy kalap alá, mert túl sok pénzt költenek marketingre, elég problematikus kijelentésnek tartom. Ennek a városnak az egyik legnagyobb erénye, hogy a nemzeti közösségek a maguk kultúráját, a maguk kulturális életét és tevékenységét a maguk nemzeti intézményei köré szerveződve meg tudták valósítani a legnehezebb időkben is, ahogyan a szubkulturális szerveződések is. Nem hiszem, hogy a kortárs képzőművészetet, zenét vagy azon belül a szubkulturális megmozdulásokat, alkotókat – kezdve a grafittizőktől – be lehetne egy akolba terelni – adott hangot véleményének Lovas Ildikó.
– Az MNT részéről a kiemelt rendezvények esetében az álláspont már akkor megfogalmazódott, amikor kiemeltté tettük ezeket. Ami pedig Danilo Kiš nevét illeti, úgy gondolom, ebben a városban megkerülhetetlen, ezt a nevet nem lehet és nem szabad kitörölni a város életéből, mert az a kulturális bizonyítványunkban nem is intő volna, hanem maga a megbukás – hallottuk az MNT Végrehajtó Bizottságának tagjától.
NEMZETI TÖLTETŰ TERJESZKEDÉS
– Nemcsak felháborítónak, hanem ostobaságnak, teljesen megalapozatlannak tartom az elképzelést – adott hangot a véleményének Urbán András rendező, a Desiré fesztivált szervező Kosztolányi Dezső Színház igazgatója. – Ki szervezné a fesztiválokat? Nincsenek ugyanis univerzális receptek a fesztivál szervezésre. Az a természetes, hogy akik kitalálták a fesztiválokat, akik kapcsolatrendszereket hoztak létre, azok is valósítják meg. Teljesen értelmetlen egy ilyen szervezet létrehozása, amely Szabadka összes fesztiválját szervezné, ha csak nem arról van szó, hogy az összes pénz először oda kerül, egy közös kasszába kell hogy befolyjon, és ők osztanák szét, de felesleges beiktatni még egy pénzügyi közvetítőt. Azt gondolom, hogy ez egy magas fokú hozzá nem értés következménye – szögezte le Urbán András, majd hozzátette: – Sokkal veszélyesebbnek tartom, hogy ez egy próbálkozás Szabadka kulturális identitásának a megváltoztatására, mert Szabadka egy közép-európai hangulatú város kulturális téren is, tehát nem a šabaci vásárhoz kell hogy hasonlítson. Azzal érvelnek, hogy olcsóbb lenne Szabadkának a különböző fesztiválok megszervezése. Ám ez az elképzelés megvalósíthatatlan – hallottuk Urbántól.
– A Danilo Kiš Alapítvány függetlennek semmiképp sem mondható, ez körül már a megalakulása óta vannak ,,témázgatások” a városban. Ám Szabadkának mindenképp Danilo Kiš író neve mellé kell állnia. Szabadka őrizze ezt a nevet, és nevezzen el intézményt Danilo Kišről. Büszkén fogjuk Kiš nevét kimondani e városban, Brana Crnčević nevét azonban teljesen érthetetlen módon akarja valaki idehozni, nem ez alapján akarunk identifikálódni, mint ahogyan a város főterén álló szoborral sem tud senki mit kezdeni. Ez is egy nemzeti töltetű terjeszkedés, ami teljesen felesleges Szabadkára nézve. Elég volt, hogy megpróbálnak mindenáron egy másik Szabadkát létrehozni, ami azoknak a szabadkaiaknak az identitásába gázol bele, akik e várost építik és hisznek benne, itt akarnak maradni – mondta.
A SZERVEZÉSHEZ GYAKORLAT KELL
– A Népkör MMK teljes mértékben egyezik a VMSZ szabadkai városi szervezetének közleményében megfogalmazott véleménnyel – nyilatkozta Bodrogi Béla, a Népkör MMK főtitkára.
– Tizennégy éve szervezzük az Interetno fesztivált, amely az MNT kiemelt rendezvénye, és amely a CIOFF-nak, vagyis a folklórfesztiválok nemzetközi szervezetének tagja. A nemzetközi fesztiválok szervezése óriási szervezőmunkát igényel, ebbe nem lehet egyik napról a másikba belecsöppenni, hisz az évek alatt kialakul egy adatbázis, ismeretségi kör, tapasztalat, gyakorlat. Ezt nem lehet semmibe venni, és nem lehet egy ernyő alá vonni a különböző fesztiválokat, amelyek mindegyike egyedi – hallottuk beszélgetőtársunktól.
A sikeres rendezvény mögött ez esetben is rengeteg munka áll, bizonyítja, hogy eleget kell tenni például a CIOFF szabályzatának, amely több mint 70 oldalon sorolja fel, hogy milyen feltételeknek kell eleget tenniük a nemzetközi szervezethez tartozó fesztiváloknak. Itt is a Népkört jegyezték be, mint szervezőt.
– Maravić úr ma a déli órákban felhívott telefonon engem is és más érintett fesztivál szervezőit is, hogy ezt élőszóban is elmondja – tette hozzá Bodrogi.
