A szabadkai gazdaság a 2015-ös évben jelentős pozitív eredményeket ért el, a külkereskedelmi mérleg pozitív lett, több mint négyezer új munkahely nyílt. A kisvállalkozásokban is nagy lehetőség van, de nekik perspektívájuk csak a nagyokkal együttműködve lehet – mondja Slobodan Vojinović, a Szabadkai Körzeti Gazdasági Kamara elnöke, akivel a régió gazdasági helyzetéről beszélgettünk. (A kamarát tavaly Délkelet-Európa legjobb kamarájának választották meg.)
A 2015-ös év összegzéséből kiderült, a szabadkai gazdaság pozitívan teljesített. Mit jelent ez számszerűsítve?
– A 2008-as év óta a tavalyi év mindenképp említésre méltó. Sikerült megállítani az ipari termelés csökkenését, sőt, növekedés tapasztalható. Azt el kell mondani, hogy a termelés jelenlegi szintje még mindig csak a 40 százaléka a 25 évvel ezelőttinek. Mi most örülünk a 0,2 vagy 0,5 százalékos növekedésnek, de igazából az lenne a tragikus, ha ez tovább csökkenne. Ha sikerül ezt az ütemet az elkövetkező években is tartani, elégedettek leszünk. A tavalyi év azért is fontos, mert sok vállalat esetében megoldódott a termékek értékesítésének a problémája is, amit a megnövekedett termelés hozott magával, mégpedig a külföldi piacok meghódításával. Azok a vállalatok, amelyeknek sikerült termékeik 40-50 százalékának külföldi piacot biztosítani, növelték stabilitásukat.
A régió külkereskedelmi mérlege pozitív, az meg különösen fontos, hogy a kivitel és behozatal struktúrája is módosult. Megnövekedett a nyersanyag, újratermelési anyag, gépek, felszerelések behozatala, ami az újonnan létrehozott érték növekedését segíti elő. A külfölddel lebonyolított 1,8 milliárd dollár értékű árucsere mindenképp említést érdemel, főként, mert ez részleteiben is pozitív eredményt hordoz. Külkereskedelmi többletünk van az EU-val, azon belül a legerősebbnek számító német gazdasággal, illetve az Orosz Föderációval is.
Milyen irányban lehet, érdemes továbbhaladni?
– A minap beszélgettem a Siemens új szerbiai vezérigazgatójával, aki elmondta, jelenleg az újratermelési anyag 100 százalékát behozzák, de készek rá, hogy amennyiben ennek 90 százalékát szerbiai cégek előállítják, akkor azt használják fel. Ez egy nagy lehetőség a vállalkozóknak, de ehhez minőséget, mennyiséget és folytonosságot is biztosítani kell. Aki ebbe belemegy, az stabil lábakon állhat, viszont nem mondhatja azt egy-két év után, hogy nem csinálja tovább.
Mekkora érdeme van ebben a fellendülésben a külföldi vállalatoknak és mekkora a hazai befektetéseknek?
– Vannak erős hazai vállalatok is, de ebben az esetben a külföldi beruházások azok, amelyekről beszélhetünk. Néhány éve a kisbajmoki ipari övezet helyén szinte semmi nem volt. Ma itt mintegy négyezer ember dolgozik, maga a zóna pedig 500 millió dolláros eredményt produkál. Ezen vállalatok nem raktárra dolgoznak, konkrét piacokra szállítanak, konkrét megrendelések alapján. Örülök neki, hogy a városban a külföldi beruházások további idevonzása élvez prioritást, de persze a hazaiak is fontosak, olyannyira, hogy tavaly törvényesen is kiegyenlítettük a kettőt.
Elsősorban a politikusok szeretik hangsúlyozni a kis- és középvállalkozások fontosságát. Milyen helyzetben vannak ezek a vállalatok?
– Nem szeretnék belefolyni a politikába, de azt gondolom, az ilyen kijelentések többnyire politikai szólamok, a politikusok nagy része nem is tudja, pontosan miről van szó. A kicsiknek mindenképp előnye a rugalmasság, a gyors alkalmazkodás, a gyorsaság, de a kisvállalatoknak szükségük van a nagyokra, mint ahogy fordítva is.
A japán gazdaságnak mintegy 60-70 százalékát teszik ki a kisvállalkozások, de a világban senki sem azokat ismeri, hanem a nagyokat. Nálunk az a probléma, hogy nincsenek nagyvállalataink, mert amelyek voltak, azokat hagytuk tönkremenni. A kicsiknek a nagyvállalatok körül kellene tömörülni és kooperánsként kiszolgálni őket.
A város decemberben vásárolta meg az egykori Zorka területét, ahol épp a kisvállalkozások számára létesítenének ipari parkot. Mi erről a véleménye?
– Ismerem ezt a projektumot, a polgármesterrel is beszéltem róla. Mi készek vagyunk segíteni, a kamara álláspontja szerint inkább egyfajta kisipari központot kellene itt létesíteni, az olyan régi kisipari szakmák részére, amelyek idegenforgalmi potenciált is jelentenek. Az emberek itt önfoglalkoztatással tudnának munkahelyeket teremteni, és újabb beruházások történnének. Úgy gondolom, meg kellene hogy változzon az általános hozzáállás, elsősorban a politikusok részéről, meg kellene becsülni azt, aki új munkahelyet biztosít.
A Palicsi úton javában épül a kereskedelmi üzletközpont. Van-e Szabadkán és a térségben fizetőképes kereslet, amely biztosíthatja ezen befektetés nyereségességét?
– Tény, hogy Szabadkán szükség van egy ilyen bevásárlóközpontra, hiszen hasonló működik Szegeden, Újvidéken, Belgrádban, és sokan járnak ezekbe a városokba vásárolni innen. Mindenképp jobb lenne, ha az emberek ezt a pénzt itt költenék el helyben. Tudni kell azonban, hogy ma már nem elég szép objektumot építeni, jó minőségű áruval, minden egyes vevőért meg kell küzdeni. Manapság az emberek háromszor is meggondolják, mire költik el a pénzüket. A szabadkaiak tudnak pénzt keresni, de tudják azt okosan elkölteni is.
A térség egyik legjobb kamarája a szabadkai. Miben más az, amit az észak-bácskai és Tisza menti vállalkozások kapnak, mint a többi régió vállalatai?
– A Szabadkai Körzeti Gazdasági Kamara misszióját a vállalkozók összekapcsolásával, érdekvédelmükkel és versenyképességük növelésének segítésével tökéletesítette. Egy felismerhető terméket adunk tagjainknak, amelynek lényege a közvetlen kommunikáció, ha egy vállalkozásnak problémája van, azonnal segítünk neki. A kamarai rendszernél nem létezik klasszikus értelemben vett konkurencia. Ami jó a szabadkai vállalatnak, az jó a leskovacinak vagy a New York-inak is. Jó csapatot hoztam létre, jó a kapcsolat a szomszédos térségekkel és az önkormányzatokkal. A kamara egy munkaközösség, az emberek, a vállalkozók, az ő problémáik, azok megoldása áll első helyen.
