Arzén és vas a vízben

A Peščara helyi közösség lakosai mintegy tíz százalékának még vize sincs. A kúti vizet – a polgárok elmondása szerint – nem lehet használni, mert nagyon magas az arzéntartalma. Ivásra nem alkalmas, de mosásra sem, ugyanis a fehér ruha megsárgul a víztől. A városi ivóvízhálózatra szeretnének rákapcsolódni, ez viszont egyelőre kivitelezhetetlen, ugyanis még nem készült el a helyi közösség részletes rendezési terve .

A Maribori utca lakói egy áttetsző flakonban hoztak vizet a helyi közösségbe, hogy ezáltal szemléltessék, milyen a víz a fúrott kútjukban.

– Látja, ilyen sárga a vizünk. Inni nem bírjuk, csak mosásra és tisztálkodásra használjuk – mondta Kocsmáros Teréz, a Maribori utca lakója.

– De mosás után a fehér ruhák is besárgulnak. Amikor kimosok, a szomszédból hozok városi vizet, abban áztatom le, hogy ne sárguljon meg a ruha, főzéshez és ivásra pedig vásároljuk a vizet – tette hozzá Mira Lukić, a szomszédasszonya, majd folytatta: – Amikor ittuk a vizet, hasi fájdalmaink voltak, így a kúti vizet kivizsgáltattuk, kiderült, hogy a megengedettnél jelentősen magasabb az arzén- és a vastartalma. Próbáltam már úgy is, hogy forraltam a vizet, de így sem lehet használni. Mosni és tisztálkodni viszont muszáj. A környéken minden utcát rákapcsoltak már a városi ivóvízhálózatra, sőt a mi utcánk, vagyis a Maribori utca bal oldala is a városi vizet használja, a jobb oldal viszont a kúti vizet. Nem vezetik be hozzánk a vizet, mert nem készült el a helyi közösség részletes rendezési terve. Csupán kilenc házról van szó ebben az utcában, nem értem, miért nem kapcsoltak a vízhálózatra minket is rá. Ezek most már mind legalizált házak – mutatott rá.

A Peščara helyi közösség vezetősége az általános iskolásokkal közösen egy kiállítással szerette volna felhívni a városvezetők és a polgárok figyelmét az ivóvíz problémájára. A kiállítást a hétvégén nyitották meg, ahol a diákok rajzokon keresztül vagy fogalmazásokban igyekeztek leírni, mit jelent számukra a tiszta víz. A kiállítás ezen a héten még látható a helyi közösség épületében.

– A helyi közösségben van néhány utca, ahol nincs ivóvíz, de ahol van ivóvíz, annyira szennyezett, hogy még locsolásra sem való. Illetve a nem túl mély fúrott kutak kiszáradtak. Szerettünk volna erre a problémára megoldást találni, jártunk a Vízművekben és az önkormányzatban, de kiderült, hogy mivel nem készült még el a részletes rendezési terv, nem lehet a szennyvízelvezetést, de az ivóvízhálózatot sem bővíteni – magyarázta Süli Lídia, a Peščara helyi közösség közgyűlésének elnöke. – A mi helyi közösségünk megközelítőleg 7000 lakosú, akiknek 10 százalékát a roma és a betelepült lakosság teszi ki. Főként ezekben a háztartásokban nincs ivóvíz, nem hogy mosakodni tudjanak. Ezt a problémát ők úgy oldják meg, hogy felnyitják a sahtokat, és vagy az egészségháztól, vagy az iskolából viszik a vizet. Ugyanis pénzük sincs, hogy ivóvizet vásároljanak – mondta. Megtudtuk a helyi közösség háztartásainak mintegy hatvan százaléka van rákapcsolódva a városi ivóvízhálózatra. A közgyűlés elnöke rámutatott, a helyi közösséget körülvevő ivóvíz-körgyűrűt kellene megépíteni, hogy a háztartások jelentős része is rákapcsolódhasson a hálózatra.

– Mivel a polgárok jelentős része úgy építette a házát, ahogy gondolta, nagyon nehéz a helyi közösségben egyenes utcákat húzni. Többen nem hajlandók behúzni a kerítést vagy lemondani a kert egy részéről. Ezért ütközik akadályba a részletes rendezési terv elkészítése. A tervvel kapcsolatban jártunk a polgármesternél, aki semmit sem tudott ígérni. Dolgoznak azon, hogy a rendezési terv elkészüljön, de az is egy évbe telik, a megvalósítás pedig további egy évet vesz igénybe, és akinek nincs ivóvize, két évet nem tud várni. Ezért próbáltunk egy ilyen kiállítást megszervezni, hogy a gondokra rámutassunk – tette hozzá Süli Lídia.