Mint azt az osztrák www.wien.orf.at híreiből megtudtuk, az A-Tec tárgyalt a hitelező bankokkal, s úgy tűnik, hajlandóak újabb összeget a vállalat rendelkezésére bocsátani, cserébe azonban Mirko Kovatsnak és társának, Christian Schmidtnek a hitelezőknek kellene adnia részvényei 25,1 százalékát, ami egyúttal azt jelentené, hogy elveszítik a többségi tulajdonrészt.
Csizmár László ügyvéd a „severesek” csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, 2004. december 31-én került sor az adásvételi szerződés aláírására, ám a szerződés végső változatában nem szerepel, hogy a tulajdonos 27 napon belül köteles az elmaradt béreket törleszteni, annak ellenére, hogy a gazdasági társaságokról szóló jogszabály értelmében ez kötelessége lenne a vállalatnak.
– Amikor megalakult az új vállalat, megállapították, hogy 95 millió dinárral tartozik a vállalat az egykori munkásoknak. Ez a tartozás aztán a 2005-ös zárszámadásban nem szerepelt, miközben tudjuk, hogy a volt alkalmazottak nem kapták meg béreiket, de nem is mondtak le róluk.
Vanja Dragojlović, a Szolidaritás Kisrészvényesek Egyesületének elnöke csalódottságát fejezte ki, hogy a mai napig senki sem veszi őket emberszámba, nem tárgyalnak velük.
– Próbáltunk civilizált, demokratikus úton közeledni az illetékesekhez. Válaszra sem méltattak bennünket. Mindez azt akarja jelenteni, hogy csak erőszakkal tudjuk érvényesíteni a jogainkat? Miközben az egész ország nyugalomra, békére int? A hatalom kényszerít ki minket az utcára, és ha nem adnak más lehetőséget, kénytelenek leszünk az utcán tiltakozni – mondta Dragojlović.
Mirko Simić, a Sever magánosítás előtti igazgatója állítja, hogy csak a szabadkai részlegben négymillió euró értékű kész áru volt a vállalat eladásának pillanatában. Köztudott, hogy a gyár kikiáltási ára 315 ezer euró volt, és végül 4,1 millió euróért kelt el.
– Felháborító, hogy a város polgármesterének annyi ideje sincs, hogy fogadja a Sever képviselőit. Arra viszont van ideje, hogy szalagokat vágjon át a Gabrić-hídnál, meg hogy átadjon Palicson hetven parkolóhelyet. Nagy beruházás, mondhatom! – mondta Simić.
– Nem kérünk mást, csak hogy tegyék meg azt, amit a Bratstvo Vagongyár és több mint 600 vállalat esetében már megtettek. Mentsék meg a Severt! Nyolcszáz ember sorsa januártól, de legkésőbb februártól a szabadkai hatalom ügye lesz, akkor is, ha most azt állítják, hogy nem az ő hatáskörük a Sever problémája – mondta Olajos Nagy Miklós, a Polgári Kezdeményezések Egyesület képviseletében.
Sa ša Vučinić polgármester kérdésünkre, tud-e a Sever gondjairól, továbbá, hogy kérték-e a gyár képviselői, hogy tárgyaljon velük, azt válaszolta, nem tud semmit az ügyről, és nem tudja minden egyes vállalat helyzetét figyelemmel kísérni. Karai László hoz, a Városi Tanács gazdasági tanácsosához irányított bennünket, aki elmondta, hogy a napokban tárgyaltak az ATB Sever vezérigazgatójával, a részletekről pedig a jövő hét közepén nyilatkozik lapunknak.
