Igazi balkáni hangulatot hozott szombaton Szabadkára a tizenhét tagú, nemzetközi fúvószenekar, a belga-francia VETEX együttes. A jókedvű csapat szívvel-lélekkel szólaltatta meg a fülünknek ismerős dallamokat, kommunikáltak a közönséggel, énekeltek, sőt táncoltak is. Minden zeneszámhoz külön koreográfia készült. Nem is akármilyen! Volt itt zenekartól „elszökő”, közönség közé bújó, álló, ülő trombitás, ritmusra ugrálás és csípőmozgatás, közönségtáncoltatás. Az utóbbi sajnos felemásra sikeredett, ugyanis hiába jöttek le a Basch-ház színpaddá alakult teraszáról a zenészek a közönség közé, hogy együtt táncoljanak velük, a többség az „ülünk és kicsit dülöngélünk” buliformát választotta, még nagyobb többség pedig sajnos az „ülünk és kicsit sem dülöngélünket”. Ám ez koránt sem jelenti azt, hogy a VETEX nem aratott sikert. Sőt! Azt, hogy az együttes balkáni turnéját záró koncert valóban üdítő színt hozott a szabadkai, színvonalas szórakozási lehetőségek gyakran szürkés palettájára, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a közönség (a táncolók és a kicsit jobban dülöngélők pedig pláne) vastapssal és sokszori visszázással jutalmazta a másfél órás produkciót, amely nemcsak zenei, hanem bizony vizuális élményt is nyújtott – hölgyeknek és uraknak egyaránt.
