2024. július 19., péntek

Migrációs tanács kell

Verica Grgurović: Észak-Bácskában egyik községben sem alakult meg az a szervezet, amely a menekültekkel kellene, hogy foglalkozzon
Koszovói menekültek (Tanjug archív)Habár létezik köztársasági szándék, hogy megoldást találjanak a menekültek már 20 éve húzódó problémájára, a menekült személyek helyi szinten nem tudják érvényesíteni a jogaikat, állítja Verica Grgurović , a szabadkai menekültek egyesületének titkára. Mint kiemelte, Vladimir Cucić köztársasági menekültügyi biztos tavalyi rendelete szerint minden községben és városban létre kellett volna hozni egy migrációs tanácsot, ám a 140 szerbiai község és város közül csak 108 községben alapítottak ilyen tanácsot.

– Észak-Bácskában szinte egyik községben sem alakult meg a migrációs tanács, pedig éppen ezekre a területekre érkeztek a legtöbben a háborús területekről a kilencvenes években, hol a rokoni kapcsolatok miatt, hol pedig más miatt – emelte ki Verica Grgurović. Hozzátette, hogy amiatt, hogy ez a tanács a mai napig nem alakult meg, számos támogatástól: élelmiszercsomagoktól, vagy lakásoktól estek el a rászorultak. Példaként hozta fel, hogy mintegy másfél millió eurót különített el a nemzetközi illetékes szervezet a horvátországi és boszniai menekültek megsegítésére.

Megtudtuk, a szabadkai egyesület még tavaly értesítette a polgármestert a tanács szükségességéről, ugyanis a koszovói menekültek problémájával is ennek a tanácsnak kellene foglalkozni, ám a mai napig nem kaptak tőle választ.

– Információink szerint a menekültek csupán 13 százaléka tért vissza otthonába, és főként idős házaspárokról van szó, akik azért mentek vissza Horvátországba, hogy utolsó napjaikat ott töltsék. Ám a fiatalok számára nincs lehetőség, munkát nem kapnak, a megrázkódtatás pedig nyomot hagyott bennük, így nagyon nehezen szánják el magukat családalapításra. A többségük a mai napig albérletben él – taglalta Grgurović. Hozzátette, nem létezik megbízható számadat arról, hogy hány menekült van az ország területén, ugyanis a nyilvántartottak közül többen elhunytak már, vagy elhagyták az országot, a politika azonban továbbra is manipulál a számokkal, hogy nemzetközi pénzforrásokból jusson eszközökhöz. Azok, akiknek meg segítségre lenne szükségük, nem kapnak.

Zdravko Popović már 74 éves, '95-ben kényszerítették rá, hogy elhagyja knini otthonát. Mint elmondta, az elmúlt években élt Szerbia, Koszovó, vagy Vajdaság területén is, ám valós segítséget sehol sem kapott. A horvát államtól kérték, hogy nyújtson segítséget lerombolt otthonuk felújítására, ám 10 év hallgatás után, a horvát állami szervek megtagadták a segítséget, ugyanis – indoklásuk szerint – a háza közelében levő temető kiszélesítése miatt nem adhatnak építési engedélyt, másik telket pedig nem ajánlottak fel nekik. Így a házuk 15 éve lerombolva áll, mintegy 20 másik házzal együtt az utcában.

– Nem tudunk visszamenni, nincs hova. Abba a faluba, ahol éltünk, az állam új lakosokat telepített be. Nekik mindent biztosítottak, ám mi nem kaptunk semmit. És itt sem viselnek gondot rólunk – mondta Zdravko Popović.

Verica Grgurović elmondta, egyesületük építési engedélyt kapott menekülteknek szánt otthonok megépítésére, amit Bajmokon és Újzsedniken terveznek létrehozni, illetve Szabadkán a Ker helyi közösségben.