2024. július 19., péntek

Kijelölték az új igazgatónőt

A Szociális Munkaközpontban történt anyagi visszaélésekről már novemberben tudott a szabadkai önkormányzat – Felülvizsgálják az árutartalékokat
– Nincs rendjén a lopás, de a szegényeket és a tehetetleneket kihasználni még annyira sincs rendjén – emelte ki Buckó György, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a szabadkai városi képviselő-testület ötödik rendkívüli ülésén, miközben arra igyekeztek rámutatni pártja képviselői, hogy a Szociális Munkaközpont volt igazgatónőjének lemondását meg kellett volna indokolni, illetve a szárnyra kelt hírekre magyarázatot kellene adni.

Mint az a képviselő-testületi ülésen elhangzott, a Szociális Munkaközpontban számos visszaélésre derült fény, mégpedig – a VMSZ képviselőinek felszólalása szerint – például arra, hogy az intézmény védelme alatt álló személyek elhalálozása után a tulajdonuk eladásából származó pénzeszközökről nem vezettek kimutatást. Mint kiemelték, novemberben úgy derült ki, hogy eltűnt 13 ezer euró, hogy az egyik védenc halála után annak örökségéért jelentkezett egy hozzátartozó.

A képviselők rámutattak: arról is tudomásuk van, hogy pénzeszközöket vett fel valaki úgy, hogy csupán papíron helyezett el nevelőszülőknél gyermeket, továbbá két éven keresztül járulékokat vettek fel már elhunyt személy után. A képviselők mindenekelőtt indoklást vártak Ljiljana Popović, az intézmény igazgatónője lemondásának okáról, amit csupán magánjellegű okokként jelöltek meg, továbbá az intézményben felmerült gondok felülvizsgálását kérték. Felvetették, hogy az igazgatónőnek nem kellene továbbra is az intézményben maradnia. A felszólalásokból kiderült, hogy a hiányzó pénzösszegről még novemberben tudomást szerzett a szabadkai önkormányzat, de mint arra Joó Horti Lívia, a VMSZ képviselője rámutatott, márciusig semmi sem történt, illetve csak akkor indult eljárás az intézményben, miután tartományi feljelentés érkezett.

Saša Vučinić polgármester elmondta: annak ellenére, hogy a volt igazgatónő az ő pártjuk javaslatára került erre a funkcióra, amennyiben hibás, nem bújhat meg pártjuk mögött. Kiemelte, minden vezetőnek tudnia kell, mi történik a vállalatában. Véleménye szerint a volt igazgatónő legnagyobb hibája, hogy szabad kezet adott az alkalmazottainak.

Nenad Ivanišević, a Demokrata Párt képviselője felszólalásában arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a Szociális Munkaközpontot ne úgy mutassák be, ahol mindenki bűncselekményt követett el, ugyanis az ország egyik legjobban működő intézményéről van szó. Kiemelte: annak kell felelnie, aki visszaélt a helyzetével.

A Szociális Munkaközpont megbízott igazgatói posztjára Dragana Vukovićot nevezték ki, aki eddig a Gerontológiai Központban dolgozott.

A szabadkai képviselők újabb határozatot szavaztak meg, miszerint kevesebbet kell a polgároknak és a beruházóknak a telekhasználat címén fizetni, mint a két héttel ezelőtt megszavazott határozat alapján. Bár a VMSZ képviselői szerint így is magasabb a díj a szükségesnél. Szerintük így csak elriasztják a beruházókat a városból, ugyanakkor a polgárok így is sokat fognak fizetni a legalizáció során, illetve amennyiben építkezni szeretnének. Joó Horti Lívia számításai szerint egy 100 négyzetméteres ház után ugyanis, legyen az bármelyik helyi közösség lakóterületén, 192 ezer dinárt kell majd fizetni. Az új garázs után pedig 896 dinárt négyzetméterenként.

A képviselő-testület döntést hozott arról is, hogy a szabadkai árutartalékok állapotát vizsgálja felül a szabadkai Alapfokú Ügyészség. Saša Vučinić kiemelte: felül kell vizsgálni, ki felel az árutartalékokban kialakult hiányért.

Petar Balažević, a DP képviselője felszólásában ecsetelte, hogy a csantavéri szövetkezet már azelőtt, mielőtt elindult volna a csődeljárás a vállalatban, nem tett eleget a kötelezettségeinek. Ezért az akkori igazgatót tette felelőssé.

Maglai Jenő a VMSZ nevében elmondta, támogatják a jogi folyamat elindítását, ugyanis véleményük szerint a visszaéléseket fel kell tárni.

A képviselő-testület egyhangúlag elfogadta a helyi közösségek megalakításáról szól rendelet módosítását, miszerint minden helyi közösség nevét ezután mindhárom hivatalos nyelven (magyar, szerb, horvát) alkalmazhatják majd.