2024. július 19., péntek

Levegőt a vízbe

A civil szervezetek a kisebb halastavak fenntartási módjait tanulmányozzák Vajdaságban

A napokban indult el egy projektum, amely egy évig tart majd, és ami arra mutat rá, hogyan lehet fenntartani a kisebb tavakat, illetve a halastavakat az újrahasznosítható energia alkalmazásával. A napokban még folynak a tárgyalások két szabadkai tó tulajdonosával, de amennyiben sikerül megegyezni, két szoláris rendszert állítanak fel, amelyeknek az lesz a feladatuk, hogy az esti órákban elegendő oxigént juttassanak a vízbe.

Bár a projektum megvalósítását Szabadkán kezdik el, felméréseket végeznek majd Vajdaság egész területén, ugyanis a tartománybeli tavak mindegyike hasonló gondokkal küzd, tudtuk meg Mészáros Gábortól, a Protego Környezet és Építészeti Örökség Védelmi és Fejlesztési Egyesület tagjától.

Mészáros Gábor elmondta: a szerbiai Sector civil szerveződésen keresztül a svéd állam fejlesztési és együttműködési nemzetközi ügynöksége mintegy négymillió euróval támogatja 2006 óta azokat a projektumokat, amelyek a környezetvédelemre irányulnak. Egy szabadkai, egy újvidéki és egy belgrádi civil szervezetből álló konzorcium is sikeresen pályázott, így 30 ezer euróból valósíthatják meg projektumukat, amely a kisebb tavak, halastavak élővilágának fenntartását tűzte ki célul. Rámutatott: amikor mocsári teknősök élőhelyeinek felkutatását végezték, a felméréseik során kiderült, hogy nagyon sokan alakítanak ki a kertekben kisebb tavacskákat, illetve halastavakat, amelyek – ha nem fordítanak rájuk elég figyelmet – könnyen elhalhatnak, és többet árthatnak a környezetnek, mint amekkora jelentőségük van. Elmondta, hogy a kis tavak, amelyek 1 ár és 4 hektár közötti nagyságúak, nagy jelentőséggel bírnak egyes állat- és növényfajok fennmaradásában, így támogatják azok kialakítását. Mivel a tavak építését nem szabályozzák törvényekkel, csupán arra kötelezik a polgárokat, hogy engedélyt kérjenek hozzájuk, úgy döntöttek a szakemberek, hogy egész Vajdaság területén kialakítanak egy adatbázist a kis tavakról és a halastavakról, továbbá segítséget nyújtanak azoknak, akik ilyen tavat szeretnének fenntartani. Mészáros Gábor kiemelte, az algák elszaporodása után a tavak pusztulásának legfőbb oka az oxigén hiánya. Ennek a problémának a megoldására gondoltak ki egy módszert a szakemberek, mégpedig azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne mesterséges úton oxigént juttatni a vízbe. A projektumban résztvevő újrahasznosítható energiákat népszerűsítő belgrádi központ segítségével két szoláris levegőztető berendezést állítanak fel, és hónapokon keresztül kísérik majd figyelemmel a tó élővilágának változásait. Minderről dokumentumfilm is készül majd. Mint azt Oliver Fojkartól, az újvidéki környezetvédelmi akadémiai társaság képviselőjétől megtudtuk, mikroszkopikus felvételek is készülnek majd, hogy minél aprólékosabban követni lehessen a változásokat filmen is.

Kérdésünkre, miszerint az ilyen levegőztető rendszerek alkalmazhatók-e majd például a Palicsi-tónál is, amely – mint tudjuk – már hosszú évek óta az algák elszaporodásától szenved, Mészáros Gábor elmondta, a nagyobb tavakhoz nagyobb szoláris rendszerek szükségesek, ám hasonló berendezéssel, mint amit most készülnek felállítani, lokálisan, vagyis a tó egy részén eredményeket tudnának elérni.