Még mindig nem lehet tudni, mitől pusztult el egy hónappal ezelőtt a Palicsi-tó partján több mint hetven dankasirály. Ezek a madarak azért is különösen értékesek, mert míg a dankasirály a Palicsi-tavon fészkel a legnagyobb számban, addig a szerecsensirály Szerbiában csak ezen a vidéken rak fészket.
Szabó Viktor, a Riparia Természetbarátok Egyesületének koordinátora lapunknak elmondta: még várják a vizsgálatok eredményeit, így azt, hogy mi okozta a sirályok ilyen nagy számú pusztulását, csak sejteni lehet.
– Valószínűleg valamilyen növényvédő szerről lehet szó, ami az idegrendszerükre hatott, mivel amikor rájuk találtunk, görcsben voltak. Máskor is előfordult hasonló pusztulás, de akkor csak néhány egyedről volt szó, ilyen nagy mértékű elhullás nem történt az elmúlt időszakban – magyarázta Szabó Viktor.
A dankasirálynak hatalmas az értéke, becslések szerint egy egyed akár 40 000 dinárt is érhet, egy-egy szerecsensirály-példány pedig 100 000 dinár értékű.
– A sirályok rengeteg mindent megesznek. Megtaláljuk őket a szeméttelepeken, a víztisztító közelében, sőt a földeken is. De amíg nincsenek eredmények, addig csak feltételezhetjük, hogy mi okozta a mérgezést. A rovarölők használata is veszélyes lehet, hiszen a sirályok rovarokat is esznek. Ha viszont rágcsálóirtást végeznek, akkor azokat a lyukakat be kellene tömni, hogy a madarak ne férjenek hozzá a méreghez. Ezenkívül a kezelt vetőmagokat sem lenne szabad széthagyni, mert az is veszélyes lehet rájuk – magyarázta Szabó Viktor.
A Riparia Természetbarátok Egyesületének tagjai egyébként minden tavasszal és ősszel lekaszálják a tóban található szigeteket, letúrják a szigetek oldalát, hogy védjék azokat a hullámoktól, ezek a szigetek ugyanis iszapból alakultak ki, ezért nagyon lágy az összetételük.
– Fóliát is elhelyezünk a föld alá 10 centiméteres mélységben, ami azért fontos, mert nem engedi, hogy a növények gyökere mélyebbre hatoljon, ezáltal pedig nem is nőnek magasra. A sirályok ugyanis a tisztásokat szeretik a legjobban. Ez hozta eddig a legjobb eredményt. Most már színes gyűrűkkel jelöljük meg a sirályokat, amelyeknek köszönhetően messziről is nyomon követhetők, adatok gyűjthetők róluk, ami nagyon sokat segít a védelmükben.
Szabó Viktor szerint a legnagyobb problémát az okozza, hogy az állam nem támogatja azokat a földműveseket, akik a természetvédelmi terület közelében művelik a földjeiket. Kiemelte: külföldön bevált gyakorlat, hogy ezekben az esetekben külön dotációval segítik az érintetteket, hogy a védett övezet közelében ne kelljen a védett növény- és állatfajokra veszélyes növényvédő szereket használniuk a várt hozam érdekében.
