Három városi község

A helyi közösségi választások nem a hatalomról és a pénzről, illetve nem a nagy lehetőségekről szólnak. A szabadkai önkormányzatban a helyi közösségek rendszere úgy van szabályozva, hogy szinte semmilyen mozgásterük sincs, mert sem saját eszközeik, sem pedig hatásköreik nincsenek – emelte ki Maglai Jenő, a Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai szervezetének elnöke. Rámutatott: éppen ezért amint ők pozícióba kerülnek, arra törekednek majd, hogy három városi község megalapításával változtassanak ezeken a dolgokon.

– Nem tarthatjuk tovább fenn ezt helyzetet, hiszen a helyi közösségeknek a fejlődése jelenleg attól függ, hogy az önkormányzaton vagy a Városépítési Igazgatóságon belül valamelyik pártnak, politikai csoportosulásnak milyen elképzelései vannak. A helyi közösségek ugyan megfogalmazhatják az éves terveiket, de hogy azokból mi valósul meg, arra már nincs ráhatásuk, ha nem áll mögöttük a hatalmon levő párt. A helyi közösségi választások csak az első lépései azoknak a változásoknak, amelyeknek Szabadkán be kell következniük. A VMSZ programjából ki kell emelni, hogy ha abban a helyzetben leszünk, 2013-ig, de legkésőbb 2014-ig három városi községet szeretnénk alapítani. Nem önálló községekről van szó, hanem Szabadka város önkormányzatán belüliekről: Palics, Csantavér és Bajmok községekről. A leépülési folyamat az elmúlt 25–30 évben hatványozottabban jelentkezik ezeken a településeken. Ez azért van, mert a városvezetőség legtöbbször a belvárossal, a nagy projektekkel foglalkozik, a falvakkal viszont általában mostohán bánnak. Ez oda vezetett, hogy a külvárosi települések infrastrukturális kiépítettsége és életminősége sokkal alacsonyabb, mint a városé. Úgy gondoljuk, hogy az adminisztratív központoknak a felállításával, a saját hatáskörök és a saját költségvetési eszközök létrehozásával meg tudjuk állítani, illetve vissza tudjuk fordítani ezt a folyamatot.

– Milyen lehetőségek vannak ennek az elképzelésnek a megvalósítására?

– Törvényes és az önkormányzati jogszabályzatokban lefektetett jogi lehetőség van arra, hogy a város módosítsa saját belső berendezését, szerkezetét. Tehát egy városi képviselő-testületi határozattal meg lehet alapítani ezeket a városi községeket. Nincs szükség tartományi vagy állami jóváhagyásra. Az a mi dolgunk, hogy hogyan akarjuk a saját önkormányzatunkat felállítani. Ezekben a községekben lenne egy községi elnök, egy kisebb képviselő-testület, mintegy húsz képviselővel, továbbá szükség lenne mintegy 4-5 tagú adminisztrációs irodára, illetve a községi elnöknek lenne egy-két munkatársa, akik segítenék a munkában. Ebben az esetben lehetővé válna, hogy az állami hivatalokat is kitelepítsék, és helyben vegyék igénybe a polgárok a szolgáltatásaikat. Például működhetne itt a nyugdíjbiztosító és az egészségbiztosító kirendeltsége egy-két munkatárssal, hogy ne kelljen az embereknek minden alkalommal beutazniuk Szabadkára, ha le szeretnék pecsételtetni a munkakönyvüket, vagy hitelesíteni szeretnék a betegkönyvüket. Ki kellene telepíteni a földhivatalokat is, hogy ne kelljen a városba utazni egy-egy birtoklap kivételéért. A földműveseknek ugyanis minden évben ki kell venniük ezeket a papírokat, ami rengeteg időt, energiát igényel. Más hivatalokat is meg kellene nyitni, amelyek a polgárok mindennapi életét könnyítenék meg. Úgy gondoljuk, sokkal hatékonyabbá lehetne tenni a munkát, és a kisközösségeket végre fel tudnánk emelni.

– Mit várnak a helyi közösségi választásoktól?

– Azt szeretnénk, ha ezen a választáson a VMSZ a lehető legjobban szerepelne. Megvannak a lehetőségeink ehhez. Most történt meg először, hogy a listáinkon sok olyan ember, főként fiatal szerepel, aki nem VMSZ-tag.

A választások arra is rámutatnak majd, hogy a politikai színtéren ki hol tart. Mi tisztában vagyunk azzal, hogy ezeken a választásokon a részvételi arány nem túl magas, 20–30 százalék körüli. De ugyanakkor, az előző évekhez képest, a helyi közösségi választásokon is komoly kampány zajlik. Ilyen felhajtás a helyi közösségi választásokért sohasem volt még Szabadkán. Ez azért van, mert a hatalmon levő pártok érzik, hogy kezd kicsúszni a talaj a lábuk alól. Most igyekeznek erősíteni a pozíciójukat, ahogy csak lehet. Az, hogy valaki kiviszi a közkórház orvosait és felszerelését a főtérre a saját pártja zászlaja alá, valaki almát osztogat, amit valószínűleg közpénzekből elszippantott összegből vásárolt, nem jó kampányfogás, nem így kell megmutatni a polgároknak azt, hogy valaki elkötelezett híve a közösség építésének. Három év után a polgárok ki fogják állítani a számlát, vagy legalább az előszámlát. Ez a mostani megmérettetés mérföldkő lesz a szabadkai VMSZ életében.

– Hogyan választották ki, hogy kik szerepelnek a listájukon?

– Odafigyeltünk, hogy legyenek fiatalok és hölgyek is, sőt mindenképpen fontos volt, hogy a lista nagyjából tükrözze a lakosság összetételét. Olyan embereket indítottunk, akiket a helybeliek tisztelnek és elismernek. Azt kell látnunk, hogy más pártok olyan személyeket tettek meg listavezetőnek, akik ellen büntető eljárás folyik. Ez is sokat elárul egy párt kvalitásáról.

– Hány helyi közösségben indulnak?

– Mi 27 helyi közösségben indulunk, ott, ahol számottevő magyar közösség él, át is adtuk a listánkat. Amíg négy évvel ezelőtt huszonkét helyi közösségben indultunk, most Nagyfényen is listát állítottunk, noha ott eddig soha nem képviseltettük magunkat. A Kér, a Gát és a Harcosok Sorakozója lakótelepen is van listánk, valamint a Központ III. helyi közösségben is.