Annak ellenére, hogy Slavko Parać, a városi képviselő-testület elnöke tegnap fél kilencre hívta össze a képviselő-testület ülését, hogy a szerdán megkezdett ülést folytathassák, a testület csak 9 óra után kezdte meg a munkáját, ugyanis addig nem volt meg az üléshez szükséges létszám.
Bár többen voltak bent a tanácsteremben, mint ahányan bekapcsolták szavazókészüléküket. Miután Slavko Parać névsorolvasást akart tartani, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői kivonultak a teremből.
Mintegy háromnegyed óra várakozás után, amikor a városi hatalmat alkotó koalíció tagjainak létszáma elérte a szükségest, a VMSZ képviselői is csatlakoztak, és megkezdhették a munkát.
Az egyik legfontosabb pont éppen a házi- és egzotikus állatok tartásáról szóló rendelet elfogadása volt. Zabos Árpád, a VMSZ képviselője rámutatott, hogy mindenképpen szükség volt egy ilyen rendelet meghozatalára, csak az állatok számának korlátozása okoz gondot a termelőknek. Ugyanis, mint kiemelte, többen, miután munka nélkül maradtak, a mezőgazdaságot választották megélhetési formának, és így, hogy faluhelyen például csupán 350 baromfit lehet tartani, az önkormányzat korlátozza majd a termelőket abban, hogy a baromfitenyésztés gazdaságos lehessen. Feltette ugyanakkor a kérdést, hogy azoknak, akiknek állatállománya nagyobb a megengedettnél, ki fog bármiféle segítséget nyújtani, hogy tanyára költözzenek? Csúszó Endre, a VMSZ képviselője kiemelte, az a térkép, amelyen meghatározták a zónákat, nem felel meg a valós helyzetnek, ugyanis egyes utcák nem ott vannak feltüntetve a térképen, ahol lenniük kellene. Mint mondta, ezt jelezték is az önkormányzat mezőgazdasági szakszolgálatának.
Döntöttek a zaj erősségét szabályzó rendeletről is. Ebben az esetben Csúszó Endre arra mutatott rá, hogy Makkhetesen a kutyamenhelytől a mintegy 750 kutya ugatása az Azohemig elhallatszik. Kérte, hogy ez a határozat ezt a jelenséget is vegye figyelembe.
A képviselő-testület tegnapi ülésének megkezdése előtt még egy napirendi pontot terjesztettek be, mégpedig egy záradékot a művelődési törvény és a nemzeti kisebbségekről szóló törvény összehangolásáról, amire, mint azt Ljubica Kiseličkitől, a polgármester oktartással és művelődéssel megbízott tanácsadójától megtudtuk, azért volt szükség, hogy meghatározza azokban a művelődési és oktatási intézmények igazgatóbizottságaiban a nemzeti tanácsok által megjelölt tagok számát, amelyeket több nemzeti tanács is kiemelt jelentőségű intézménynek jelölt meg. A záradék szerint az ilyen esetekben minden nemzeti tanács egy tagot jelölhet az igazgatóbizottságban.
