Decemberben szinte megállás nélkül érkeznek a látogatók Szabadka legrégebbi, a 285 éves Ferencesek templomába. Itt van Vajdaság legnagyobb és legattraktívabb betleheme, ez vonzza ide a látogatókat. Nemcsak a helyiek járnak ebbe a templomba, de szinte az egész tartomány területéről, sőt még külföldről is érkeznek látogatók. Zdenko Gruber, a ferencesek kolostorának rendházfőnöke elmondta, hogy még pravoszlávok is bejönnek ilyenkor a templomba, mert igazi látványosság az a betlehem, amit ebben a templomban évről évre felállítanak.
Írásos emlék ugyan nem létezik arra vonatkozóan, hogy mikor építettek itt először betlehemet, de arról már vannak dokumentumok, hogy a mostani makettet Ivo Krznar szerzetes építette 1953-ban. Megtervezte és saját kezűleg készítette el a fa alapot, a domborzatot és a figurákat is. Egyébként Ivo Krznar ebben az időben az egész Jugoszlávia területén építette a betlehemeket.
– A Barátok templomában elhelyezett betlehem szélessége hét méter, mélysége négy méter, magassága pedig öt méter. Csaknem 30 négyzetméteren jelenítették meg a születés helyét és a környezetét. A betlehemeken úgymond kötelező elem a születés helye és a Szent család, vannak itt birkák, bárányok, pásztorok és háziállatok is. Tehát a betlehem kialakításának csak a képzelet szab határt. Nem kötelező, hogy látsszon a háttérben a város, vagy legyen rajta út, vagy ne legyen, ezt a tervező, illetve a kivitelező dönti el. A szabadkai betlehem nemcsak a legnagyobb és legattraktívabb, de ez a legnagyobb mozgó betlehem is. Itt csörgedezik egy kis patak, amelybe egy vízpumpa segítségével érkezik a víz, és ég a tűz. A ferencesek templomának betlehemén 40–50 állatfigurát helyeznek el és mintegy 30, embereket ábrázoló szobrocska van rajta. Némelyek 100 évnél is régebbiek, ezeket még az apácák készítették – mondta dr. Czékus Géza nyugalmazott egyetemi tanár.
Ivo Krznar gipszből készítette a figurákat, majd vízfestékkel befestette őket. Időtállónak bizonyult a technika, de szinte folyamatosan bővítették a domborzatra felkerülő szobrocskák számát. Eugen Prčić ferences szerzetes a hetvenes évek közepén készítette a bárányokat.
– Mi is gipszből készítettük, kócot és régi fajta búzás zsákot meg áztatott kendert használtunk. Egy formába szépen beletettük a kendert, bekentük gipsszel és vártuk, hogy megszáradjon. Több réteget is kellett így végigcsinálni, és hát egyetlen birka elkészítése akár egy hónapig is eltartott – idézte fel emlékeit a szerzetes.
A rendház főnöke azt meséli, hogy bizony megsérülnek a szobrocskák, mert az emberek fémpénzeket dobálnak a betlehemre. Hiába raknak ki táblát, hogy ezt ne tegyék a látogatók, valamilyen oknál fogva ez itt megrögzött szokás lett.
A szabadkai betlehemet december elején kezdik építeni. Az első lépés, hogy elmennek az erdőbe mohát szedni, majd bekészítik a fenyőágakat. 2010-ig hetekig tartott a betlehem felállítása, ugyanis minden gipszből és fából volt. Negyvenen hetekig dolgoztak, amíg minden a helyére került. Nagyon nehezek voltak az elemek. Tizenegy évvel ezelőtt a tartószerkezetet könnyű fémre cserélték, a domborzat pedig papírmasé technikával készült. Ma már két hét alatt 5-6 ember elkészül a kiemelkedő kulturális értéket jelentő betlehemmel.
A szabadkai betlehem a legnagyobb beltéri templomi betelehem a Délvidéken. Kulturális értéket képvisel, ezért aki csak teheti, nézze meg. Vízkeresztkor, december 6-án a három királyok, Gáspár, Menyhért és Boldizsár is felkerül a makettre. A keleti bölcseket egy csillag vezette el a Messiás születésének helyére, Betlehembe, a kisded megszületését követő két hét után. Évekig a szabadkai betlehem felett kifeszített kék anyagra, amely az eget szimbolizálja, nem tették fel az angyalokat. 2010-ben egy kereszt alakú állványzatot építettek, és három méter magasságban felkerültek az angyalok is, felette pedig ott van csillag.
A betlehem állításának szokása Assisi Szent Ferenc nevéhez fűződik. 1223-ban az itáliai Greccio városában egy barátját arra kérte, hogy készítse el a Megváltó születésének helyét. Legyen jászol, szalma, legyenek állatok, ökör, szamár, és formázza meg a pásztorokat is. Így kívánta felidézni a Kisjézus megszületését. Kezdetben a ferences rendi templomokban készítettek betlehemet, később már minden templomban felidézték a karácsony legfontosabb eseményét, sőt ma már szabadtéren, középületek előtt, köztereken is vannak betlehemek.
A szabadkai Barátok temploma karácsony előtt reggel hat és fél tizenegy között volt nyitva, délután pedig fél hattól hétig. Korábban Szabadka legrégebbi temploma egész nap nyitva volt, ám mint az ott dolgozók elmondták, több esetben is kirabolták. Kiszedték a perselyekből a pénzt, egy alkalommal pedig egy keresztet is elloptak. Ezért változtatták meg a nyitvatartás idejét.A karácsonyi időszakban, illetve egészen január 17-éig, hogy minél többen megcsodálhassák a különleges betlehemet, a templom egész nap, azaz reggel nyolc és este hét óra között nyitva tart.
Érdemes ellátogatni, kirándulni Szabadkára, a betlehem miatt is, de itt van a 10. Winterfest is, amelyet január 13-áig élvezhetnek az ide érkezők. A téli látványosságok mellett természetesen útba ejthető a Városháza, a Zsinagóga, Palics, a maga gyönyörű szecessziós épületeivel, az állatkert ...
