A klímaváltozás jelensége számos tényezővel függ össze, éppen ezért a következményei ellen való küzdelem is komplex módszereket igényel. A szabadkai székhelyű Központ a Környezetvédelemért és Fenntartható Fejlődésért (CEKOR) az egész ország területén aktív, és projektjeivel a környezetvédelemhez kapcsolható területek széles skáláját fedi le. A szervezetet Zvezdan Kalmar, a CEKOR energetikai koordinátora mutatta be.
– A CEKOR-t 2000-ben a belgrádi Erdészeti Egyetem tanárai, tanársegédei alapították, köztük Nataša Đereg, a szervezet jelenlegi elnöke. Abban az időben nehéz volt önálló projekteket vezetni, illetve az alapítók olyan témákkal is szerettek volna foglalkozni, amelyek túlfeszítették volna az Erdészeti Egyetem kereteit. Kezdetben szinte csak környezetvédelmi témákkal foglalkoztunk, de később rájöttünk, hogy ezt csak akkor űzhetjük sikeresen, ha szélesebb perspektívát biztosítunk. A fenntartható fejlődésért való küzdelmünkben felismertük, hogy mindez össze van kötve a gazdasági fejlődéssel, a joggal, a politikával, valamint földrajzilag is nagyobb területre kell odafigyelnünk, mert a klímaváltozásra nem adhatunk olyan válaszokat, amelyek csak Szabadkára vonatkoznak, hanem figyelembe kell venni a környező településeket, országokat is. A CEKOR-t Belgrádban alapították, de csakhamar úgy döntöttünk, hogy a székhelyét Szabadkán rendezzük be. A munka miatt sokat jelentett volna számunkra, ha Belgrádban maradunk, közel vannak az intézmények, könnyebb lobbizni, és sajnos minden fontos döntést ott hoznak meg. Mi azonban éppen ezért szerettük volna decentralizálni a szervezetünket, hisz azt szeretnénk, ha azok az egyesületek is szóhoz jutnának, amelyek nem Belgrádban vannak. Ez egybecseng azzal az elképzelésünkkel, hogy a minisztériumokat költöztessék ki a fővárosból, például a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó minisztérium költözhetne Szabadkára. A CEKOR történetében volt olyan időszak, amikor tíz alkalmazottja volt, jelenleg nyolcan vagyunk. A kezdetek óta törekedtünk a hálózatépítésre, Szerbia-szerte aktívak vagyunk, és sok munkatársunk, partnerünk, együttműködő szervezetünk van az egész országban, de több nemzetközi, környezetvédelemmel foglalkozó hálózatnak is a tagjai vagyunk – fogalmazott Zvezdan Kalmar.
Beszélgetőpartnerünk elmondása szerint a CEKOR fő kutatási területe a környezetvédelem, a klímaváltozás, az energetika és a közlekedés, viszont az energetikával való foglalkozás kapcsán a bányászati témákig is eljutottak, és ennek hatására létrehozták a Koalíció a fenntartható bányászatért (KORS) elnevezésű szervezetet. A CEKOR tavaly kivette a részét a palicsi olajfúrások körül kirobbant helyzet tisztázásában.
– Sajnos a fúrások környezetében élő embereket nagy kár érte, és meggyőződésem, hogy az olajkutak nem legálisan működnek. Az olajfúrásoknak beláthatatlan következményei lehetnek, amit például Szenttamás és Tóthfalu lakosai a saját bőrükön tapasztaltak. Véleményünk szerint azonnal le kell állítani a fúrásokat és az olajkitermelést, és mindenben támogatjuk a kárt szenvedett polgárokat, de tudniuk kell, hogy nekik kell összefogniuk. Ha az illetékesek komolyan gondolják, hogy Palicsot védett területként szeretnék megőrizni, akkor rövid időn belül lépniük kell az ügyben, mert a környezet egyáltalán nem kelti védett terület benyomását, de ugyanígy a Ludasi-tó is veszélyeztetett – mondta Zvezdan Kalmar.
A szervezetnek több Szabadkához köthető projektje volt, és jelenleg is két programjuk fut.
– A kétezres évek végén a Szabadka Várossal közösen megvalósított projektünkben a hulladékgazdálkodásra helyeztük a hangsúlyt, megszerveztük a szemét szelektív gyűjtését, ami néhány éven keresztül működött. 2009-ben egy tanulmányt készítettünk arról, hogy hogyan tudnánk a tömegközlekedési útvonalakat, elsősorban a vasúti közlekedést, összekapcsolni a kerékpárutakkal. Az egyik ötletünk az volt, hogy a vasúti sínek mellett bicikliutak épüljenek, amire nagy szüksége lenne a városnak, mivel a kerékpárosok rossz helyzetben vannak. Most újra a biciklisek helyzetének javításán fáradozunk. Emellett a Szabadka Város által támogatott másik projektünkkel az energetikai szegénységet szeretnénk csökkenteni. Megvizsgáljuk a programban részt vevő polgárok lakóépületét, analizáljuk az energiafelhasználásukat, és meghatározzuk, hogy milyen jellegű beruházásokra lenne szükségük ahhoz, hogy javuljon az energiahatékonyságuk, vagyis, hogy minél kevesebbet fizessenek. Ez a programunk egybecseng az állam kezdeményezésével, hisz támogatják az épületek hőszigetelését, nyílászárók cseréjét. Szabadka Város az idén nem vesz részt a programban, de segíteni fogjuk az önkormányzatot, hogy jövőre kész projektekkel vegyenek részt rajta – nyilatkozta beszélgetőpartnerünk, aki azt is elmondta, hogy a munkájukat több aktivista is segíti, és a jövőben több ökológust is szeretnének alkalmazni.
