Szerdán este a Városháza dísztermében bemutatták Molnár Tibor, a zentai Történelmi Levéltár főlevéltárosának Szabadka a nagy háborúban (1914–1918) című könyvét.
A szerző 1999 óta foglalkozik veszteségkutatással, új kötete 1460 szabadkai és Szabadkán elhunyt katona nevét tartalmazza. A szerző elmondta, hogy Szabadka történetében az I. világháború fordulópontot jelentett, ugyanis a múlt század elején a város Budapest és Szeged után a Magyar Királyság legnépesebb városa volt, amely folyamatosan fejlődött. A nagy háború azonban visszavetette a város fejlődését. Az 1914 és 1918 között uralkodó szabadkai állapotokat az 1990-es évek délszláv háborúja idején tapasztaltakhoz hasonlította.
Dr. Pollmann Ferenc hadtörténész, a budapesti HM Hadtörténet Intézet és Múzeum főmunkatársa, a kötet szakvéleményezője az I. világháború balkáni frontját jellemezte. Kiemelte, hogy bár a nyugati történészek sokáig nem ismerték fel ennek a frontnak a jelentőségét, mégis itt zajlottak le a háború első összecsapásai. Hangsúlyozta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia nem akart világháborút kirobbantani, csak Szerbiát akarta megbüntetni a szarajevói merényletért, de a konfliktus világméretűvé terebélyesedett. Az I. világháború kirobbanását őseink közös kudarcának nevezte.
Pintér Tamás levéltáros, történész, a Nagy Háború blog és a kötet szerkesztője, felszólalásában kiemelte, hogy a veszteségkutatások módszertanát a Kárpát-medencében Molnár Tibor dolgozta ki. Hozzátette, hogy bár az I. világháború jubileuma megnövelte az érdeklődést a téma iránt, a kutatók a jubileumtól függetlenül folyamatosan kutatják a nagy háborúra vonatkozó adatokat.
A beszélgetést Ternovácz István újságíró vezette. Az est folyamán Juhász Gyula népdalénekes régi magyar katonadalokat énekelt.