A mezőgazdasági termőterületek, illetve a termés jégveréstől való megóvása céljából vidékünkön rakétás rendszer működik, vagyis a jégkristály szerkezetéhez hasonló mikron méretű ezüst-jodid molekulákat rakéták segítségével juttatják a felhőkbe. A rendszer működtetése két éve az önkormányzatoktól átkerült a belügyminisztérium hatáskörébe. A rendszer egyik központja a bajsai radarközpont, ahonnan 16 község 156 jégvédelmi rakétakilövő állomását koordinálják. Szabadka Város területén 23 kilövőállomás van, és április közepén megkezdődtek az előkészületek az idény megkezdéséhez.
Lapunk kérésére Osztrogonác Simon, a Városi Tanács mezőgazdasági ügyekkel megbízott tagja nyilatkozott a jégvédelem helyzetéről.
(Ótos András archív felvétele)
– Minden év áprilisának közepén elkezdődnek az előkészületek az adott év jégvédelmi rendszerének működtetésére. Az idén is így történt. A jégvédelmi rendszer működtetése a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik, de ez természetesen nem azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak nincs semmi beleszólásuk a működtetésébe, hanem egy szoros együttműködés van a bajsai meteorológiai központ és az önkormányzatok között. A mi feladatunk a kilövőállomások karban tartása. Évek óta hatalmas gondot jelent a magukon a kilövőállomásokon dolgozók alacsony bérezése. A fizetésük havonta 10 000 dinár, ezt az önkormányzat tavaly további havi négyezer dinárral támogatta, így 14 000 dinárt vihetnek haza a kilövőállomásokon dolgozó munkások. Ez nem nagy összeg, főleg ha tekintetbe vesszük, hogy napi 24 órás ügyeletet jelent. Szabadka területén 23 kilövőállomás van, azonban ezek közül négy évek óta nem működik, mivel nagyon rossz állapotban vannak, az egyik esetében a fém ajtót rendszeresen ellopják. A másik nagy probléma, hogy a 23 állomásból ebben a pillanatban (május 6-án), mindössze 11 kilövőállomásunk van funkcióban, mivel a többi nyolcra, ami működőképes lenne, nem találtunk embereket. Természetesen nem adjuk fel, és folyamatban van új emberek kiképzése. Reményeink szerint a hónap közepére, vagy végéig a maradék nyolc állomás is működésbe áll, hisz tudni kell, hogy ez a rakétás védelmi rendszer akkor igazán hatékony, ha az állomások mindegyike működik. Az állomások háromszögben vannak elhelyezve, hogy ugyanazt a felhőt három helyről lehessen egyszerre lőni, és ha nem működik az egyik a három közül, az egész rendszer nem lesz hatékony – fogalmazott Osztrogonác.
A tanácsos elmondása szerint korábban nagy gondot okozott, hogy nem volt elegendő rakétájuk. A rakéták beszerzésére néhány éve a költségvetésből külön pénzeszközöket különítenek el, azóta ezen a téren nincsenek problémák. Minden kilövőállomáson minden pillanatban megfelelő mennyiségű rakéta áll rendelkezésre. Tavaly Szabadka területén 47 rakétát lőttek ki, és jelenleg 97 rakéta van raktáron vagy kint a működő állomásokon. A helyi önkormányzat az idén kétmillió dinárt különített el rakéták beszerzésére, és további kétmilliót a kilövőállomások környékének karbantartására.
– A jégvédelemben korábban óriási problémát jelentett a határ közelsége, mivel a két ország, Szerbia és Magyarország nem sértheti meg egymás légterét, és emiatt a Szabadkától északra fekvő területek kevésbé voltak védettek. Tavaly fordult elő első ízben, hogy a két ország egyezményt kötött, ami meghatározott feltételek mellett lehetővé tette, hogy a határ irányába is tudjunk lőni. Ma már Magyarországon is működik a jégvédelmi rendszer, aminek Szentesen van egy központja, s az ottaniak együttműködnek a bajsaiakkal. Bízom benne, hogy az együttműködés az idén még jobb lesz – mondta Osztrogonác Simon.
