Mária Terézia 1779. szeptember elsején a szabad királyi város címet adományozta Szabadkának. Ennek apropóján minden évben ezen a napon ünneplik a város napját, és a hagyományokhoz híven egyéb programok mellett ekkor kerül sor a városi képviselő-testület díszülésére is a városháza dísztermében.
A pénteki ünnepi program a Szabadkai Fúvószenekar hangversenyével és az ünnepélyes zászlófelvonással vette kezdetét. Ezt követte a képviselő-testület díszülése, aminek elején a Sveti Roman Melod templomi kórus tagjai énekelték el a szerb himnuszt Dragana Nikolić vezényletével. Ezután Bunford Tivadar, a vkt elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, akik között ott voltak a város korábbi polgármesterei, díszpolgárai, a nemzeti tanácsok, a történelmi egyházak, a vajdasági települések, a partnervárosok, a közintézmények képviselői, valamint a tartományi és a köztársasági közigazgatási szervek tisztségviselői, küldöttei.
Az első felszólaló Bogdan Laban, Szabadka polgármestere volt, aki beszédében visszatekintett az elmúlt tizennégy hónap alatt elvégzett munkára, az elkezdett és/vagy befejezett beruházásokra, illetve azokra a fontosabb mozzanatokra, amelyek meghatározták a település életét az elmúlt időszakban. Ezt követően Bunford Tivadar szólalt fel, aki kifejtette, szabadkainak lenni megtiszteltetés és kiváltság, ugyanakkor nagy feladatokkal is jár, ugyanis mindannyiunknak tennünk kell azért, hogy a várost megőrizzük nemcsak az utókornak, hanem azoknak is, akik most idegen földön küzdenek a megélhetésért, és reményeink szerint egyszer visszatérnek. Bunford a multikulturalizmust emelte ki, mint Szabadka legfőbb értékét, és hangsúlyozta, nem egymás mellett akarunk élni, hanem együtt, kölcsönös tiszteletben.
A díszülés ezt követő részében Lakatos Evelin, a szabadkai Zeneiskola tanulójának hegedűjátéka után átadták a város elismeréseit. Az idei évben Szabadka díszpolgára címét dr. Andrija Peić Tukuljac, okleveles agrármérnök kapta meg, aki számos tanulmányban, kiadványban, tankönyvben igyekezett elősegíteni a mezőgazdaság fejlődését, emellett a Regionális Gazdasági Kamara megalapításának egyik kezdeményezője volt.
A Pro Urbe-díjasok sorában először Paskó Csaba, római katolikus lelkész, karmester és zenepedagógus vette át az elismerést. Paskó 2010-ben vette át a kelebiai Apostolok Küldetése plébánia vezetését, és az azóta eltelt időszakban a település kulturális életében nagy fejlődés figyelhető meg, többek között megalapította a Gál Ferenc Művelődési Egyesületet.
Pro Urbe-díjjal ismerték el az amatőr festő, Ivan Šarčević munkásságát is, akinek az eddigiekben hat önálló kiállítása volt, és nyugdíjba vonulása óta számos képet hozott létre, amelyek a világ minden táján megtalálhatóak. Šarčević évtizedek óta a Bunyevác Matica tagja.
A Pro Urbe-díjasok névsorába került fel a topolyai születésű Vékony Lajos keramikus és képzőművész is, aki az absztrakt és a figuratív kerámia területén is maradandót alkotott, és jelenleg is kísérletezik, többféle alapanyag felhasználásával a geometriai absztrakció területén. Művei több közintézmény falán megtalálhatóak.
A városi képviselő-testület díszülése a Sveti Roman Melod kórus produkciójával zárult, akik ezúttal Isidor Bajić Srpski zvuci című szerzeményét adták elő.