A Szabadkai Történelmi Levéltár szervezésében tagnap a városházán tartották meg a jubileumi tizedik Levéltári napot, amelyen a hazai levéltárak képviselői mellett magyarországi és horvátországi vendégek is jelen voltak. A nemzetközi összejövetel ugyanakkor keretet szolgáltatott egy másik évfordulóhoz is – a szabadkai levéltár az idén ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját, ugyanis Vojnić Hajduk Blaškót 1947-ben nevezték ki a korábban létrehozott Szabadka Város és a Topolyai járás Levéltári Körzet élére, amivel lezárult az intézménnyé válás folyamata.
A csütörtökön megrendezésre kerülő esemény Bálint Anita, a Szabadkai Zeneiskola tanulójának zongorajátékával kezdődött, majd ezt követően a helyi önkormányzat nevében Miroslava Babić művelődési tanácsos köszöntötte az egybegyűlteket, aki felszólalásában kifejtette, hogy a levéltár feladata a jelen megőrzése a jövőnek, és ígéretet tett arra, hogy a város vezetősége a továbbiakban is támogatja az intézmény munkáját, és igyekszik minél jobb feltételeket teremteni hozzá.
A hazai levéltárak képviselői mellett magyarországi és horvátországi vendégek is jelen voltak (Fotó: Gergely Árpád)
A Történelmi Levéltár az évforduló alkalmából úgy döntött, hogy egy díjat hoz létre, amelyet azoknak adnak át, akik sokat tettek a levéltári hivatásért és a helytörténet feltárásáért. Az elismerés a 2002-ben elhunyt Ulmer Gáspár nevét viseli. Az idei év díjazottjai a csütörtöki nyitóünnepség keretein belül kapták meg az emlékérmeket. A díjakat Stevan Mačković, a szabadkai levéltár igazgatója adta át. Díjban részesült Apró Erzsébet nyugalmazott levéltári tanácsos, aki 1970 és 1993 között a levéltár munkatársaként tevékenykedett, majd Magyarországra költözött, ahol folytatta múltfeltáró munkásságát, és ahol többek között elnyerte a Pauler Gyula-díjat; dr. Emil Libman belgyógyász, sportorvos, aki az eddigiek során hat könyvet jelentetett meg, amelyben Szabadka egészségvédelmének történetét mutatja be; valamint dr. Csúszó Dezső, aki jelenleg a szabadkai mentőszolgálat munkatársa, és munkája mellett számos tanulmányt publikált, amelyben a temetésekkel és az emlékművekkel foglalkozik, amelyhez a levéltárból szerzi be a szükséges adatokat, ugyanakkor a terepen is kutatja azokat.
A díjátadót követően Stevan Mačković szólt az egybegyűltekhez. Ő amellett, hogy visszaemlékezett az elmúlt évtizedekre, felolvasta Pálinkás József, a levéltár korábbi igazgatójának a levelét, amelyet 1974-ben írt az akkori városvezetés szerveinek, és amelyben kifejtette, hogy milyen áldatlan állapotok uralkodnak a levéltárban. Az igazgató rámutatott, hogy ez az azóta eltelt időszakban sem változott sokat.
Stevan Mačković (Fotó: Gergely Árpád)
Ezt követően bemutatták az intézmény történetét feldolgozó Az első hetven évünk című kiadványt, amelynek segítségével számos fényképen, dokumentumon keresztül ismerkedhetünk meg a levéltárral. A kötetbemutató mellett egy virtuális kiállításról is hallhattak az érdeklődők, amely szintén a levéltár történetét dolgozza fel, és amely kihasználva a technika adta lehetőségeket, mindenki számára elérhető a világhálón.
A levéltári nap alkalmával a meghívott vendégek egy téma köré szervezik bemutatkozó prezentációjukat. Az idei téma A levéltárak a kultúra, a tudomány és a közigazgatás háromszögében címet viselte, és hallhattuk többek között a Nagykikindai Történelmi Levéltár, Budapest Főváros Levéltára, a belgrádi Politikai Tanulmányok Intézete, a Slavonski Brod-i Állami Levéltár, Jugoszlávia Levéltára, valamint a Horvát Nemzeti Levéltár munkatársainak előadását.
A 10. Levéltári nap keretein belül pénteken Palicsra látogatnak a résztvevők.
