Nem hivatalos adatok alapján Szerbiában évente 273 000 tonna állati eredetű hulladékot kell valamilyen módon „ártalmatlanítani”, viszont ennek csak húsz százalékát dolgozzák fel a fehérjefeldolgozó üzemekben, annak ellenére, hogy ez a legjobb megoldás, és a mindenkori törvényhozók hosszútávon is ebben látják a probléma egyetlen lehetséges megoldását. Szerbiában három olyan üzem van, amely az első és másodkategóriás, tehát a további feldolgozásra nem, vagy csak bizonyos megkötésekkel alkalmas tetemeket dolgozza fel, a zombori Proteinka, a ćuprijai Nepredak és az inđijai Energo Zelena. Ezek közül az utóbbi – az egyetlen a felsoroltak közül, amely megfelel az európai uniós standardoknak – jelenleg nem üzemel, az állammal folytatott jogi vita miatt. Így a már említett hatalmas mennyiséget két viszonylag alacsony kapacitású üzemnek kellene elvégeznie. Ez a probléma egyik oka, a másik pedig a szállításból fakad, hisz ez elhullott állatokat el is kell juttatni a feldolgozó üzemekbe.
A Szerbiai Oknyomozó Újságírók Központja (CINS) szervezésében hétfőn egy vitafórumot tartottak a szabadkai Szabadegyetemen, amelynek témája éppen az állati eredetű szerves hulladék feldolgozása és megsemmisítése volt. A beszélgetésen részt vett Milica Šarić, a CINS újságírója, Dejan Maksimović, a verseci Stanište Környezetvédelmi Központ állatorvosa, Kormányos Sándor, az újvidéki Élelmiszer-ipari Technológiai Intézet nyugdíjas kutatója, Grgur Stipić, a Szabadkai Városi Közigazgatás mezőgazdasági osztályának vezetője, valamint Aleksandra Bukvić és Elizabeta Tumbas, a Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalat képviselői.
Mint a beszélgetést megelőző felszólalásokból kiderült, Szabadka Város területén havonta megközelítőleg 10 tonna állati eredetű hulladék keletkezik, aminek feldolgozására és eltüntetésére ideiglenes megoldást találtak az illetékesek. Egyrészt egy Szabadkán erre a célra kijelölt területen lehet eltemetni az állatokat, illetve a csantavéri kataszteri község területén is működik egy dögkút, másrészt Bajmokon kihelyeztek egy konténert, amelybe hetente három délelőtt lehet elvinni a tetemeket, és onnan az említett kommunális közvállalat kamionjai szállítják el, majd fertőtlenítik a területet. A probléma megoldása egy gyűjtőállomás kiépítése lenne, ahonnan a Proteinkába szállítanák a hulladékot, és úgy tűnik, ez a közeljövőben meg is tud valósulni. Grgur Stipić elmondta, a város együttműködési szerződést írt alá a Stanište Környezetvédelmi Központtal, amely elkészítette az állomás kialakításának projektdokumentumát, és minden esély megvan arra, hogy az év végéig megszerezzék a szükséges építési engedélyeket, így az építkezés a 2018-as év elején el is kezdődhet. Az állomás a tetemek összegyűjtésére és rövid ideig való tárolására szolgál. Az első és második kategóriába tartozó tetemeket innen szállítják majd el a zombori Proteinka gyárba.
A vitafórum során az is kiderült, hogy Szerbiában összesen három ilyen gyűjtőközpont működik, és az előzetes számítások alapján 20–25 kellene belőle az országban. Egy-egy ilyen központ kialakítása 300–350 ezer euróba kerülne, tehát összesen 7 millió euróból az egész ország területe le lenne fedve. Ezen gyűjtőállomások kialakítását már egy 1989-es törvény is előírja, és az uniós csatlakozási tárgyalásokba is igen fontos szerepet kaphatnak.
A begyűjtőközpontok kialakításával még nem születik végleges megoldás, hisz a jövőben azt is el kell dönteni, hogy ki finanszírozza az elszállítást a gazdaságból a gyűjtőállomásig, és onnan a feldolgozóig, ki fizeti a szükséges állatorvosi igazolásokat stb. Mindezekre a helyi önkormányzatoknak kell megoldást találniuk.