Tovább gurul a Magyar Szó Taxi. Napilapunk videós beszélgetőműsorának harmadik évadában is igyekszünk bemutatni a már ismert arcokat, olyan személyek is az anyósülésre ülnek azonban, akik különféle intézmények, egyesületek, illetve szervezetek dolgozói, és ha nincsenek is mindennap a reflektorfényben, de a háttérben jelentős munkát végeznek. Adásunk minden pénteken 18 órakor jelentkezik a Facebook-oldalunkon, a Youtube-csatornánkon és a Magyar Szó online felületén is, az írott változatot pedig minden alkalommal hétvégi lapszámunkban közöljük.
– Egy nagyon fontos témáról fogunk ma beszélni – szögezte le az interjú elején Palotás Gábor szülész-nőgyógyász szakorvos. És mennyire igaza van! Hiszen a méhnyakrákról nem lehet eleget beszélni, főleg a szűrővizsgálatok fontosságáról.
– A statisztika nagyon rossz: a világon évente körülbelül félmillió esetet regisztrálnak, a halálesetek száma pedig eléri az 500 ezret. A méhnyakrákos megbetegedések 80-90 százaléka a fejletlen vagy fejlődő országokban fordul elő, ezzel ellentétben Észak-Amerikában, ahol jól szervezett szűrőprogram van, és az emberek élnek is ezzel a lehetőséggel, ott visszaesett az esetek száma, és az elhalálozási adatok sem annyira rémisztőek. A nők esetében ez a második leggyakrabban előforduló rákos megbetegedés, ha azonban a világ összlakosságát nézzük, akkor a negyedik a sorban. Ha csak Szerbiát vesszük figyelembe, európai szinten az ötödik helyen állunk az előfordulások tekintetében, az elhalálozások esetében pedig a második helyen vagyunk.
Melyek a legbefolyásosabb tényezők a betegség kialakulását tekintve?
– A méhnyakráknál tudjuk, mi a kiváltó ok, ellentétben a többi rákos megbetegedéssel. A legfőbb oka a HPV-vírus, az esetek 99 százalékában jelen van. Emellett a megfelelő szűrés hiánya az, ami elvezet a tényleges megbetegedésig. Ez nem szűk értelemben vett rizikótényező, de ha a nők rendszeresen eljárnának szűrővizsgálatra, akkor nem alakulna ki a méhnyakrák, hiszen korábban észrevennénk az elváltozásokat. Más tényezők is befolyásolhatják a HPV-vírus terjedését, ami később a betegség kialakulásához vezet. Például a korán, vagyis a 16 év alatt elkezdett szexuális élet és a sok szexuális partner; itt a határ a hat partner, az ennél több számít soknak. Fontos megjegyezni, hogy ez a vírusfertőzés nemcsak a nőket érinti, hanem a férfiakat is, így a partnerek számát tekintve ki kell emelni, hogy hiába volt a nőnek kevés partnere, ha a férfinak sok volt. Kockázati tényező még a megfelelő védekezés hiánya, az óvszer is csak bizonyos mértékig véd. A dohányzás is növeli a méhnyakrák kialakulását, nem csak az aktív, a passzív formája is. A genetika sem elhanyagolható. Vannak azonban olyan esetek, amikor valamilyen más betegség miatt gyengül le az immunrendszer, például AIDS, szervátültetés után, autoimmun betegségben. Ilyen esetekben a szervezet nem tud hatékonyan védekezni a HPV-vírussal szemben.
Hogyan ismerhetjük fel a korai tüneteket?
– Korai tünet sajnos nincs, ezért is annyira fontos a szűrővizsgálat, hiszen különféle módszerekkel fel lehet fedezni az elváltozásokat, és kellő időben megkezdődhet a kezelés. Ami viszont gyanús jel lehet, az a menstruációk közötti, illetve az együttlétek utáni vérzés, elhúzódó gyanús, bűzös, véres, rózsaszínes folyás. Ezek persze más betegségeknél is előfordulhatnak, mint a méhnyakpolip, méhnyakgyulladás, de a legfontosabb, hogy a legrosszabbat zárjuk ki elsőként. Előrehaladott állapotban megjelenik már az alhasi fájdalom, hirtelen fogyás, gyengeség, lábduzzanat, vizeletürítési problémák. De hangsúlyozom, korai tünet nincs, így nem elég azt gondolni, hogy ha nincs semmi bajom, akkor nem megyek el nőgyógyászhoz.
Mekkora az esély a gyógyulásra?
– Attól függ, hogy milyen stádiumban diagnosztizáltuk. Ha korán észrevettük a betegséget, akkor mondhatjuk, hogy esély van a százszázalékos gyógyulásra. Az egyéves túlélés az nyolcvan százalékos, míg az ötéves az hatvanöt százalékos.
Mennyire nyitottak az emberek a HPV elleni oltásra?
– A méhnyakrák esetében szerencsések vagyunk, hiszen tudunk ellene védekezni, ellentétben a többi rákos megbetegedéssel, amelyben a korai felismerés és a kezelés jelentheti a reményt a teljes gyógyulásra. A HPV-vírus nagyon elterjedt a szexuálisan aktív lakosság körében. A statisztikák azt mutatják, hogy mindenki elkapja élete során. Ez egy átmeneti fertőzés, amely egy idő után spontán eltűnik. Marad az az öt százalék, akiknél viszont kialakul egy krónikus, elhúzódó fertőzés, ehhez más kockázati tényezők is hozzájárulhatnak. Ebből kialakulhat egy kezdetleges állapot, amely később át tud alakulni méhnyakrákká. A HPV-fertőzés csúcsa a 20-as évek, ezt követően a 30–40 év között jöhet létre a méhnyakrákot megelőző állapot, ezért a valódi betegség a 40 és 50 év közötti nőket érinti leginkább. A HPV elleni vakcina 2006 óta létezik, Szerbiában 2022 júniusa óta elérhető. A 9 és 19 év közötti korosztály számára ingyenes, a gyermekorvosi rendelőkben lehet igényelni. A legcélszerűbb az lenne, ha hatodikos korban adatnánk be gyermekeinknek, mind fiúknak, mind lányoknak. Ilyenkor működik legjobban az immunrendszer. 14 éves korig két dózist kapnak, 15 éves kor felett már hármat. Az oltás a HPV-vírus kilenc fajtája ellen véd, így ha már valaki egyszer elkapta, akkor is ajánlott felvennie, mert a többi ellen véd, emellett az újrafertőződést is megakadályozhatja. Meg lehet nézni azokat az országokat, ahol 2006 óta adják a HPV elleni oltást, hogy mennyire vissza lehet szorítani a betegséget. Itt a szülőknek kell megérteniük azt, hogy ez mennyire fontos lenne, a fiatalok még nem tudják eldönteni. És bár az utóbbi években tapasztalható egy bizonyos vakcinaellenesség, az olyan betegségek, mint a diftéria, gyermekbénulás, rózsahimlő, gyakorlatilag eltüntek. Az oltással megszüntethető egy betegség. Mivel a méhnyakrák az egyedüli olyan rákos megbetegedés, amelynél van lehetőségünk a megelőzésre, akkor szerintem nem szabadna ezt elszalasztanunk.
Nyitókép: Kállai Göblös Nikoletta felvétele
