A Vajdasági Magyar Folklórközpont Topolyán tartott stúdiófoglalkozást a népi hímzők és kézművesek számára.
A sárközi hímzés jól érvényesül a modern lakástextíliákon is (Herceg Elizabetta felvétele)
A Művelődési Ház kiállítótermében 14 különböző kézimunkacsoportból, közösségből közel hatvanan hallgatták meg Ments Andrást, a VaTeBeT igazgatóját, aki előadást tartott a népművészeti termékek értékesítésének lehetőségeiről, majd ezt követően külön értéket adott a hétvégi stúdiófoglalkozásnak, hogy a sárközi hímzéskultúra nagy szakértője, Nagy Brigitta volt a találkozó vendégelőadója. A jelenlévők a sárközi vászonhímzés néhány típusának kivitelezésével ismerkedhettek meg, illetve a területre vonatkozóan elevenítették fel tudásukat a vajdasági hímzők: a hangsúlyt a jelenlegi alkalmazási lehetőségekre fektették. A képzés idején előnyomott textileket is vásárolhattak az érdeklődők.
– Elsősorban a jegykendő- és a bíborvéghímzést szeretném bemutatni, szeretném ösztönözni a jelenlevőket arra, hogy próbáljanak tervezni, szerkeszteni, saját maguk is rajzolni, hogy ne csak előre rajzolt dolgot készítsenek el, mert az egyéniség így vihető a munkába – mondta az előadó, majd a teljesen egyedi sárközi hímzésről szólva hangsúlyozta, hogy stilizált virágokat használ, naiv stílusban.
A jellemző színek a rozsdabarna, az óarany, az acélkék és az olajzöld, és ami még nagyon egyedi és jellegzetes, hogy minden motívumot körbekontúroz feketével, ami a használt földszíneket hangsúlyossá teszi. Nagyon jól tudnak érvényesülni ezek a színek és minták a mai, modern lakásokban is.
– Ezúttal két témát érintettünk. Tekintettel arra, hogy lépten-nyomon azt halljuk kézműveseinktől – közel hatszázan vannak, akik tanfolyamot végeztek nálunk, és értékesítéssel nagy részük foglalkozik –, hogy nem tudják értékesíteni az árujukat. Ennek ügyében igyekeztünk most segíteni, úgy gondolom, hogy hasznos előadást hallhattunk arról, hogy a VaTeBeT miben tud segíteni. Másodsorban a téma az egyedi színvilággal, motívumkinccsel rendelkező sárközi hímzés volt, és tudni kell, hogy Doroszlót és Gombost zömmel a Tolna megyei Sárközből telepítették – nyilatkozta a stúdiófoglalkozás szünetében Raj Rozália, a Vajdasági Magyar Folklórközpont koordinátora és kézműves megbízottja, aki azt is elárulta, hogy a közeljövőben, már 2018 januárjában Belgrádban és Szekszárdon párhuzamos kiállítást szerveznek, melyen éppen a sárközi népi hímzéskultúra kapja a főszerepet.
A VMF hétvégi topolyai stúdiófoglalkozása a Bethlen Gábor Alap, a Szekeres László Alapítvány, a topolyai Művelődési Ház és a Vajdasági Magyar Folklórközpont támogatásával valósult meg.
