Az 1944 őszén és 1945 tavaszán elhurcolt áldozatok emlékére Topolyán hagyományosan november 14-én szerveznek megemlékezést, hiszen ezen a napon végezték ki a legtöbb áldozatot a partizánok, illetve a közreműködő szovjet alakulatok.
Megemlékezés a topolyai Nyugati temetőben (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
Tegnap délután a topolyai Nyugati temetőben felállított emlékműnél a Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezete és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt Topolya–Kishegyes körzeti szervezete közös megemlékezése nemzeti imádságunkkal kezdődött a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ közreműködésével. Radnóti Miklós Töredék című versét az 5. osztályos Onhaus Erik szavalta el. Tomik Nimród történész, a Vajdasági Magyar Szövetség topolyai elnöke rámutatott arra, hogy néhány évvel ezelőtt még tabu témának számított a második világháborút követő vérengzés. Azt, hogy a falakat sikerült ledönteni, hogy ma már akadémiai szinten lehessen foglalkozni a témával, elsősorban néhány lelkes és bátor kutató – egyebek mellett Teleki Júlia, Matuska Márton és a néhai Mojzes Antal kitartó munkájának köszönhetjük.
– Topolyán az eddigi kutatások alapján 200–250 eltűnt, vagy kivégzett ártatlan áldozatról beszélhetünk. Közel hetven személyt jegyzünk név szerint, születési dátummal és az elhalálozás napjával. Mivel az ismeretanyagunk szűkös, a kutatóknak, illetve a történészeknek még rengeteg feltárni valója van e téren. A kutatóknak szerte közösségünkben nagyon nehéz volt az egykori jobbléti Jugoszlávia propagandáját övező emlékek után feloldani az ezzel kapcsolatos tabu témákat. Elsősorban az érintett családok esetében, majd a közvéleményben is. Vagyis azt, hogy a partizánok nem csak hőstetteket hajtottak végre. A 90-es évek elején még nem lehetett e témában kutatni a levéltárakban, ezt az akadályt sikerült áthidalni az egyre bátrabb szóbeli visszaemlékezésekkel Topolyán is. Ez után a politikum, Belgrád és Budapest közötti közvetítése után jutottunk el a korabeli események ma már akadémiai szintű elemzéséig. Már mindkét ország felismerte azt, hogy addig nem lehet igazi megbékélés a nemzetek között, amíg ezek az események nincsenek feldolgozva több fórumon – emelte ki Tomik.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt Topolya–Kishegyes körzeti elnöke, Kovács László, beszédében azt hangsúlyozta, hogy az embertelen gaztetteknek áldozatul esett ártatlanok valamennyi ismert nyughelyére emléket kell állítania közösségünknek.
– Nem csak a magyart, hanem a német és a horvát, illetve tulajdonképen minden olyan közösséget értek oktalan és esztelen áldozatok ebben az időben, akik nem szimpatizáltak a partizánokkal. Az ártatlanok és az eltűntek emlékére a Sarlós Boldogasszony-templomban celebrált mise után, november 26-án, a budapesti Szent István-bazilikában is imádkozhatunk – ismertette a VMDP Topolya–Kishegyes körzeti elnöke.
Az ünnepi beszédek után Fazekas Ferenc, Tisza menti főesperes közreműködésével hangzott el közös fohász az ártatlanokért, majd elhelyezték a kegyelet virágait a megjelent hivatalos szervek, társadalmi szervezetek és egyesületek, illetve az áldozatok hozzátartozói.
A Nyugati temetőben zajlott főhajtás után a megemlékezők a városi parkba vonultak, ahol mécsesgyújtással tisztelegtek az itt található jeltelen tömegsír helyén.
