Írásunk címe azonos Kováts Dániel szövegével, amely ezúttal a Kazinczy Ferencről elnevezett Szép Magyar Beszéd felolvasási verseny vajdasági döntőjében, szombaton Topolyán, a Kodály Zoltán MMK székházában rendezett megmérettetésen mint kötelező versenyszöveg szerepelt. Az idén 51. alkalommal szervezik meg Győrött a Kazinczyról elnevezett Szép Magyar Beszéd verseny döntőjét, április 15-étől 17-éig. Vajdasági selejtezőjét követően öt középiskolásunk nyert jogot az ottani bemutatkozásra.
A topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ és annak beszédművészeti szakosztálya, az Aurora Stúdió 18. alkalommal szervezte meg a vajdasági döntőt, amelyre egy-egy nyelvművelő, leíró, esszészerű szöveggel Vajdaság minden középiskolájából négy tanulót nevezhetett be felkészítő tanára. Feltételként szabták meg azt is, hogy a versenyzőknek a szabadon választott mellett egy helyszínen kapott szöveget is elő kell adniuk. Az utóbbi volt ezúttal a jelzett Kováts Dániel-szöveg. A vajdasági döntőn a szervezők képviseletében jelen lévő Gazsó Hargita, az Aurora Stúdió vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kisimre Szerda Anna, a topolyai önkormányzat művelődési kérdésekkel megbízott tanácsosa szólt a versenyen megjelentekhez. Kodály Zoltán gondolatait is idézve, a következő mondatokat intézte közönségéhez:
– „Semmi sem jellemző annyira egy nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót még nem is értjük.” (Kodály Zoltán) A magyarul hangzó beszéd egyszerre nemzeti kincsünk és egyéni tulajdonunk. A beszéd a személyiség egyik legfontosabb megnyilatkozási módja; tükör, mely a személyiségről nagyon sok lényeges vonást tár fel. Árulkodik jellemünkről, műveltségünkről, pillanatnyi lelkiállapotunkról – fogalmazott többek között a tanácsos.
A Szép Magyar Beszéd felolvasási verseny vajdasági döntőjén ezúttal tizenhét középiskolás tanuló – topolyai, újvidéki, szabadkai, adai, törökkanizsai, óbecsei, csókai középiskolák vagy művelődési egyesületek képviseletében –, tett kísérletet arra, hogy megfejtse anyanyelvünk szépségének és helyes használatának titkát. A versenyzők teljesítményét háromtagú zsűri értékelte: annak elnöke volt dr. Láncz Irén, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Tanszékének tanára, nyelvész, tagjai még Madár Anikó, az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségének munkatársa és Gazsó Orsolya kommunikációs és médiaszakember. Értékelésük szerint öten szereztek jogot a versenyzők közül a győri döntőben való megmérettetésre. A továbbjutók között első helyezett lett Marx Éva, a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület képviseletében, akit Tóth Lívia készített fel a versenyre. Második lett Bencsik Erzsébet tanárnő tanítványa, Papp Ágnes a topolyai Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Középiskola képviseletében, a harmadik pedig Molnár Kinga az óbecsei Gimnáziumból, Cseri Angéla növendéke. A negyedik kiemelt lett Szekerusity Krisztofer az adai Műszaki Középiskolából, Lajkó Sára diákja, az ötödik pedig Mányi Heléna a Svetozar Marković Gimnáziumból, Szabadkáról, akit Hajdú Ágnes tanárnő készített fel. Két tartalékos versenyzőt is kineveztek a topolyai Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Középiskola, Bencsik Erzsébet oktatta Szokolai Szintia és az óbecsei Gimnáziumot képviselő Varga Klaudia személyében, akit Cseri Angéla készített fel. A versenyzők a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár könyvcsomagját kapták.
