A Krivaja patak kanyarogva szeli ketté Észak-Bácskát, egészen a Duna-Tisza-Duna csatornáig. Teljes hossza 109 kilométer. Útja során több települést is érint, és mint ahogy az lenni szokott Európának ebben a szegletében, bizony mindenhol emésztőgödörként funkcionál, így nem is csodálkozhatunk azon, hogy vize szennyezett.
A különböző kommunális és ipari szennyvizeket legtöbbször tisztítás nélkül eresztik a patakba. A teljes szakaszon csupán Bácskossuthfalván működik kommunális szennyvíztisztító. A patak mellett élő polgárok, illetve azok, akik érzékenyek a környezet felelőtlen rongálására, folyamatosan hangot adnak nemtetszésüknek, eddig azonban úgy tűnt, feleslegesen. Most azonban elkészült egy olyan tervezet, amely megvalósulása után lehetővé tenné, hogy Topolya, Zobnatica és Bajsa szennyvize tisztítás után kerüljön a Krivajába.
Topolyán a helyi önkormányzat épületében szervezett kerekasztal megbeszélésen az Újvidéki Egyetem Műszaki Karának munkatársai dr. Srđan Kolaković és mgr. Cinkler Rudolf tartottak előadást a munkacsoportjuk által kidolgozott szennyvíztisztítóról. A megbeszélésen, amely Kislinder Gábor, Topolya polgármestere nyitószavaival kezdődött, jelen volt Plohl Edvin, a községi képviselő-testület elnöke, Szedlár Péter, a községi közigazgatás vezetője, Szombathy Zoltán, a Komgrad közvállalat igazgatója, valamint a községi tanács tagjai. A polgármester felszólalásában elmondta, hogy 2015. február tizenötödikén szakemberek jelenlétével folytattak egy megbeszélést, majd ezt követően ez év januárjában a községi képviselő-testület ülésén meghozták a döntést a szennyvíztisztító kiépítésére, illetve az erre vonatkozó terv kidolgozására.
A szakemberek előadásukban több lehetőséget is felvázoltak, attól függően, hogy milyen fázisokban készüljön el a szennyvíztisztító, illetve annak alapján, hogy mely felhasználók csatlakozhatnak hozzá, tudniillik a város déli részén lévő három gyár részvétele még kérdéses. A cégek a hatásos törvények értelmében 2022-ig nem kötelezhetőek arra, hogy részt vállaljanak egy ilyen projektumban. Itt kell elmondani, hogy ezen gyárak csak azután vehetik igénybe a szennyvíztisztítót, miután speciális szennyvizeiket saját előtisztítóik segítségével olyan minőségűre dolgozták fel, amilyen a kommunális szennyvíz. További gondot jelent az is, hogy városunknak csupán a 33 százaléka rendelkezik csatornahálózattal, így az első körben csupán ők tudnak csatlakozni a rendszerhez. Éppen ezért a szakemberek egy olyan tervet dolgoztak ki, amely négy fázisban építené ki a szennyvíztisztító rendszert, és minden körben 4800 lakosra számított szennyvíz tisztítására alkalmas berendezés készülne el. A projektum megvalósulásának teljes költsége négymillió euró, és az első fázis kiépítéséhez, amelyben elkészülnének olyan berendezések is, amelyek a teljes kapacitást is lehetővé teszik, mintegy 1,5-1,7 millió euróra lesz szükség. Ehhez járulnak még különböző járulékos költségek, mint például a tisztítóhoz vezető utak kialakítása, az áramellátás biztosítása, amely további egymillió eurót emésztene fel. Az így kialakított rendszer végső kapacitása körülbelül tizenkilencezer lakos szennyvizét tisztítaná meg. Kolaković arról is beszélt, hogy mindent figyelembe véve a lakosság mintegy nyolcvan százaléka kötelezhető arra, hogy csatlakozzon a szennyvíztisztító hálózatba, természetesen, csak miután kialakult a csatornahálózat, amely lehetővé teszi a szennyvíz elvezetését és összegyűjtését. A megvalósulás végleges formája még nem dőlt el, viszont a helyszín már megvan, a várostól dél-nyugati irányban.
Cinkler Rudolf újságírói kérdésre elmondta, hogy a Krivaja patak érzékeny vízbefogadónak van minősítve, ezért a beleeresztett szennyvíz esetében nagyon magas tisztítási fokot kell elérni. Ezt csak kombinált módon lehet megvalósítani. A tisztítás mechanikai tisztítással kezdődik, ezt a biológiai folytatja, és harmadfokú vegyi tisztításra is szükség van. Az ilyen vizek esetében a nitrogén és foszfor vegyületeit is el kell távolítani, ezt részben vegyi, részben biológiai úton tudják megoldani.
A munkálatok egy hosszú folyamat után indulhatnak el, amelyre engedélyek és tervek tömkelegére van szükség, éppen ezért az idei évben még nem kezdődnek meg, viszont biztató az, hogy a szakemberek elmondása szerint a projektum anyagi oldalát európai uniós alacsony kamatú kölcsönökön illetve vissza nem térítendő támogatásokon keresztül is biztosítani lehet.