A kishegyesi és környékbeli tejtermelők hétvégi megbeszélésén részt vettek a szabadkai tejgyár és a kormány képviselői is
A kormány rendelkezései szerint ugyan április elsejéig zavartalan lesz a tejfelvásárlás Kishegyesen, de ez csak egyhónapos haladékot jenlent, ezért a hét végén újabb ülést tartottak amelyen részt vettek a környékbeli tejtermelők, a tejgyár, valamint a kormány képviselői, és a köztársasági parlament mezőgazdasági bizottságának tagja is. A többórás vita végül felemás eredményt hozott, mert mint elhangzott, a tejgyár április elseje után sem zárja be a felvásárlóhelyet, de megválogatja kitől veszi át a tejet.
A termelők nevében Bácsi Gábor községi gazdasági és mezőgazdasági osztályvezető ismertette a jelenlevőkkel a korábbi megbeszélések álláspontjait, miszerint a termelők követelik a tejporbehozatal megszüntetését, a tejgyárakban felhalmozott tejpor felvásárlását az állami tartalékok számára, és a tej felvásárlásának folytatását. Danijel Kovačić, a mezőgazdasági minisztérium tanácsosa elmondta, hogy január óta nincs tejporbehozatal. Másrészt a kormány felvásárolt egy bizonyos mennyiségű tejport. Tudni kell, hogy ez a kormány a tavalyi év közepén alakult meg, a behozatal pedig 2007- től kezdődött. A maga részéről tehát a kormány mindent megtesz a helyzet rendezése érdekében. Zoran Stoparić, a szabadkai tejgyár tejfelvásárlási részlegének vezetője szerint, annak ellenére, hogy a behozatallal a tejgyár igen nehéz helyzetbe került, valójában csak azok esetében szüntette meg a felvásárlást, akik kevesebb mint napi 20 liter tejet adnak át. A nagy beszállítókkal nem bontott szerződést, és nincs is ilyen szándéka. Sajnos Kishegyesen és Bácsfeketehegyen csak néhányan közelítik meg a kívánt mennyiséget, vagyis nem alakult ki a 10 fejőstehenes állomány. A tejgyárat, mint mondta a behozatalon kívül az talán méginkább sújtja, hogy 15 naponként fizeti a tejet, neki viszont 60 napon belül kötelesek kifizetni az árut a kereskedők. Ílymódon mintegy 300 millió dinár kinnlevősége van. Ha ez nem lenne, a felvásárlást sem kellene korlátozni. Másrészt, a gazdaságpolitika is a szakosítás szükségét hangoztatja a mezőgazdaságban, vagyis a termelők számára sem lesz a jövőben megoldás az “egy kicsit ezt, egy kicsit azt...”, hanem el kell dönteniük mivel akarnak foglalkozni, s ehhez azután megkapják a megfelelő támogatást. A felvásárló helyet Kishegyesen és Bácsfeketehegyen valószínűleg megtartják április elseje után is, de azokra korlátozzák akik a legközelebb állnak a 10 fejőstehenes állomány kialakításához, s őket arra fogják serkenteni, hogy mielőbb érjék el ezt a mennyiséget.
A megbeszélésen Fremond Árpád képviselő, a köztársasági parlament mezőgazdasági bizottságának tagja felvetette a mezőgazdasági stratégia kérdését is, hisz a termelők szeretnék tudni hosszú távon mit érdemes termelni, mivel érdemes foglalkozni. Kovačić tanácsos erre azt válaszolta, hogy a stratégia valójában már készen áll, de tudni kell, hogy megvalósításához igen komoly eszközök kellenének, s kérdés, hogy ezt a pénzt az állam a jelenlegi válsághelyzetben elő tudja-e teremteni.
A megbeszélés végül azzal zárult, hogy Kishegyesen is és Bácsfeketehegyen is csökkentik a felvásárlást, de nem szüntetik meg, azzal, hogy a következő öt évben megszüntetik a központi felvásárlóhelyeket és a tejtermeléssel foglalkozó gazdaságoktól közvetlenül vásárolják a tejet. Az elhangzottak alapján tehát nyilvánvaló, a kistermelők számára nem marad más lehetőség mint a tejpiac, vagy az állomány felszámolása.
