A határdűlőnek ezen a részén nem egy erdősáv de egy bicikliút sem nagyon férne el. Nyilván beszántották.
Nagyszabású fásítás kezdődött a a kishegyesi községben. A határ fásítására és a mezővédő erdősávok kialakítására készített terv több pályázaton nyert, és tavaly az év végén többezer facsemete érkezett a községbe. Ezeknek kiültetése kezdődött meg a napokban.
Nyolcezer akácfát, négyezer eperfát és négyezer pusztai szilt ültetnek el az utak mentén. A napokban, amikor Slobodan Puzović, tartományi környezetvédelmi titkár Kishegyesre látogatott, nem is azt kérdezte, hogyan tudják ezt a mennyiséget napokon belül elültetni, hanem, hogy hogyan tudják megvédeni majd az elültetett facsemetéket. Ilyen szempontból a kishegyesi község elég jó adatokkal tud szolgálni, hiszen az elültetett fáknak legfeljebb 15 százaléka ment tönkre. A titkár szerint a tartományban az elmúlt esztendőkben többszázezer fát ültettek el, de kevesebb mint a fele érte meg a következő évet. A titkár látogatásakor derült ki az is, hogy iagzából igencsak kevés a minőségi ültetvény. A pusztai szilt például, akárcsak a nyárfák jó részét valójában klónozzák, és ezek a fák könnyen hasadnak a fajtára jellemző élettartamuk pedig jóval alacsonyabb. Egyszóval nagyon oda kell figyelni arra is, hogy mit ültet az ember, ha hosszabb távra tervez. A titkárral folytatott beszélgetésen is szóba kerüt, hogy a parasztokkal, a földtulajdonosokkal nem sikerült megállapodni a fasorok telepítését illetően.
Erről maguk az érintettek szóltak részletesen csütörtökön este lapunk Magvető című mellékletének élőújságján, amelynek egyik központi témája éppen a mezővédő erdősávok kialakítása volt és a témáról dr. Jódal István,az újvidéki Erdészeti és Környzetvédelmi Intézet (egykor Nyárfanemesítési Intézet) tudományos tanácsosa tartott előadást, a legújabb szakmai eredmények ismertetésével. Ezek szerint az erdősávok legkevesebb három, legtöbb hétsorosak, de leggyakrabban ötsorosak . A három sor például azt jelenti hogy egy sor fát mindkét oldalról egy-egy sor bokorültetvény vesz körül. Amit szintén sokan nem tudnak, hogy a sávok nem lehetnek túl sűrűek, széláteresztőknek kell lenniük, ellenkező esetben ugyanis az erdősáv túloldalán turbulencia keltkezik, és nagy kárt tehet a vetésben. Az előadásból az is kiderült, hogy a sávok, amelyeknek 200 – 300 méterre kell lenniük egymástól, merőlegesen az uralkodó szélirányra, a termőterületnek mindössze a 2 – 3 százalékát veszik igénybe, ennek ellenére jelentős hozamnövekedést jelenthetnek.
A termelők nem is ezeket az adatokat vitatták el, hanem azt, ahogyan a kishegyesi községben a fásítás folyik, főleg azt, hogy tőlük semmit sem kérdeztek, viszont elvárják tőlük, hogy vigyázzanak az elültetett csemetékre. Az első észrevételük, hogy a legutóbbi komaszációkor az egykor 10 – 20 méter széles főutakat és dűlőutakat 6 – 8 és 4 méteresre szűkítették. Már ez is nagyon megnehezíti az utóbbi időben jókorára méretezett mezőgépekkel való munkát. Mondani sem kell, hogy mit jelentene még akár egy sor fa is.
Az igazi problémát azonban a mezővédő erdősávok telepítése jelenti, többi között a Topolyával határos úgynevezett határdűlőre. A dűlő 4 méter széles s itt erdősáv aligha alakítható ki, még akkor sem ha a dűlőútból elszántott részeket vissza is veszik. A beszélgetésben elhangzottak szerint arról kellene elgondolkodni, hogy minden dűlőúton a mezsgyéken kellene elültetni egy – egy fát, ez a legkevésbé lenne zavaró a szántó megművelése szempontjából. Az erdősáv telepítése esetében pedig egy újabb komaszációt kellene véghezvinni, és a jelenleg állami tulajdonban levő termőföldek betelepítése fejében kellene kialakítani őket .
A tizenhatezer fa elültetése természetesen nem várhat egy tervezett komaszációra, vagyis intézkedni kellett, s ez úgy sikerült, mint megtudtuk, hogy egyezségre jutottak: az Agriromagna területén kezdik meg az erdősáv kialkítását. A cég nemcsak a saját területéből hajlandó áldozni erre a célra, hanem a farmokat körülvevő területeken is engedélyezi az erdőtelepítést.
A faiskolában levő 16 ezer facsemete idei tavaszi kiültetése így nem lesz kérdéses, de a tervek további megvalósítása során a földművesekkel alaposan meg kell beszélni a dolgok menetét.
