A vállakozók kishegyesi megbeszélése
A gazdasági világválság, bár eleinte egyesek könnyedén azt állították, hogy nem fog érinteni bennünket, nyilvánvalóan kedvezőtlenül hat gazdaságunk egészére, s ezt már az év eleji mutatók is bizonyítják. Az Észak Bácska-i körzetben a vállakozók a gazdaságnak mind jelentősebb részét képezik , hiszen a hozzávetőlegesen 55 ezer alkalmazott közül mintegy 13 ezernek adnak munkát.
Annak érdekében, hogy a vállakozói szféra minél fájdalommentesebben átvészelje ezt az időszakot több intézkedést is kellene hozni. Ilyen a szürkegazdaság visszaszorítása, amivel az állam eddig nem sokat törődött. Egyes számítások szerint ebben a gazdaságban mintegy 600 ezer ember dolgozik Szerbiában – hangzott el a minap az Észak Bácska-i Regionális Gazdasági Kamara vállakozói egyesületének kishegyesi összejövetelén.
A vállalkozók szerint az adókat és a járulékokat az előírások szintjére kell hozni, vagyis elérni, hogy a nettó és bruttó kereset aránya ne haladja meg az 1:1,4-es arányt. Komoly lépéseket kell tenniük az állami szerveknek annak érdekében is, hogy csökenjen a körbetartozás, vagyis az áru megfizettetése. Azt kellene elérni, hogy azokat, akik túllépik a 90 napos határidőt úgy itéljék meg, mint olyanokat, akik közvetlenül is veszélyeztetik az ország pénzügyi rendszerének stabilitását. Az Áfa magassága megfelelő, de a többletbefizetés visszafizetésének idejét csökkenteni kell. Az önkormányzatoknak sokkal nagyobb figyelmet kell szentelniük a közművek díjszabásának, mert ezt rendszerint a költségek drágulására és az inflációra hivatkoznak, holott ezek éppen gerjesztik az inflációt. A kormány intézkedése, hogy a vállakozók kedvező hiteleket kapjanak, egyelőre nem sok eredményt tud felmutatni, mert a bankok saját kritériumaikat alkalmazzák.
A felszólalók egyetértettek abban is, hogy csökkenteni kell az ügyintézésben adódó hosszadalmas eljárásokat, s bevezetni az úgynevezett “egy tolóablakos” rendszert, vagyis, hogy az érdeklődő mindent egy helyen tudjon intézni. Többen is fogalkoztak azzal, hogy a kamarákról szóló készülő törvényben nem kellene felszámolni a kamarai rendszert, kötelezővé tenni a tagságot és bizonyos közigazgatási feladatokkal megbízni, ahelyett, hogy e feladatokra új intézményeket hoznak létre.
